2022. május 21., szombat
Sütemény ebédre
Arra ébredsz, hogy hullámok csiklandozzák a lábujjaidat. Emlékszel a viharra, és arra, hogy kiestél a hajóból, de ennél többre nem. Elmédben akkor kezd oszladozni a köd, amikor rájössz, hogy egy lakatlan trópusi szigetre kerültél. Eluralkodik rajtad a pánik. Folyton csak az jár a fejedben, hogy itt vagy éhen halsz, vagy vadállatok tépnek szét.
Ekkor veszed észre, hogy a tengerparton egy hatalmas, süteményekkel teli doboz hever.
– Van Isten! – kiáltod.
Természetesen még mindig hajótörött vagy, de legalább a birtokodba került egy gazdag forrás számodra, kedvenc falatokkal. Néhány napig még napozgatsz a parton, várod, hogy megmentsenek, reggae-dalokat dúdolsz és süteményt habzsolsz. De mivel senki sem jön, hogy megmentsen, rájössz, hogy a sütemény nem képes biztosítani a túlélésedet. Arra gondolsz, hogy talán a dzsungelben kellene élelem után nézned.
Olvasd el Jn 6:30-40 verseit!
Mi az az egyedüli dolog, ami egész életeden át táplálékot nyújt számodra?
Lehet, hogy szívesen megeszel egy vagy két – de akár három vagy négy – süteményt. De nem ehetsz csak süteményt minden étkezésekor. Valódi élelemre is szükséged van.
A mára kijelölt igeszakasz előtt le van írva, hogy Jézus ötezer embert vendégelt meg néhány kenyérből és halból. Egyesek a jelenlevők közül kijelentették, hogy akkor fognak hinni Neki, ha jelet mutat nekik – például esőt hoz, vagy hamburgert és sült krumplit állít elő. Jézus tudta, hogy csak az éhségüket akarják enyhíteni. Ezért beszélt nekik a lelki éhségről.
Figyelmeztette őket, hogy többre van szükségük süteményes doboznál. Ha az emberek körülnéztek volna, láthatták volna, hogy hatalmas lakoma várja őket. Jézus kijelentette: „Én vagyok az élet Kenyere”. Ő nemcsak uzsonna, hanem maga az élet lakomája. Csak Ő csillapíthatja örökérvényűen az éhség és a szomjúság érzetét.
Jézus nemcsak ebédet akart adni az embereknek, hanem felkínálta mindenkinek az örök életet. Ha el akarták fogadni az örök élet ajándékát, akkor többre kellett vágyódniuk egyszeri étkezésnél. Krisztus után kellett vágyódniuk.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; aki hozzám jő, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. Jn 6:35