Nagy remények

Domi új iskolába került. Az első nap előtti éjszakán csak forgolódott az ágyban.
– Ne! Oda ne! – kiáltotta álmában, miközben a volt tanárai egy rémséges szörny tágra nyílt szája felé vonszolták.
Még a szülei is ott álltak és tartották az ajtót, hogy ne csukódjon be. Domi édesanyja azzal a szomorú tekintettel nézett rá, mint kisebb korában, amikor oltásra vitte őt. Az édesapja pedig a következőképpen próbálta bátorítani: 
– Nekünk jobban fáj, mint neked. 
Domi mögött bezárult az ajtó. A bent levők a szörny hatalmas nyelveként ide-oda imbolyogtak. A nap végén úgy érezte magát, mintha tényleg valaminek a hatalmas álkapcsa közé került volna. 
Türelmetlenül várta az utolsó csengőszót, amikor végre megszabadulhat az iskolától. 
Olvasd el Józs 1:1-11 verseit! 
Mit ígér neked Isten, amikor iskolába mész? 
Az izraelitákat arra bátorította az Úr, hogy menjenek be az általa megígért földre. Mindig is tudták, hogy Mózes, a vezetőjük nem fog bemenni velük Kánaánba. De attól féltek, hogy Mózes halála után az életük megváltozik. Nem mintha túlságosan kedvelték volna Mózest, hanem azért, mert minden olyan természetesnek és biztonságosnak tűnt az ő jelenlétében. 
Az izraelitáknak azonban nem volt félnivalójuk. Isten győzelmet ígért nekik, ha mellette maradnak. Nem számított, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy merre tartanak. Ismerték Urukat. Ismerték a törvényt, a parancsolatokat, amiket kaptak. Isten háromszor emlékeztette Józsuét és a népet: „Légy bátor és erős! Légy bátor és erős! Légy bátor és erős!”
Amikor új iskolába kerülsz, magad mögött hagyod a régit. Mindent hátrahagysz, kivéve a megszerzett ismereteket, valamint néhány kellemes emléket. Elveszíted a „megszokott” életedet. 
Isten azonban azt mondja, hogy nincs mitől félned. Életed következő szakaszára nem hagy magadra. Megígéri, hogy melletted lesz, és megtanít az Ő útjára. Megmutatja, hogyan kell legyőznöd a szörnyet. 
Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz. Józs 1:9