Morzsa

András körülnéz és egy baráti arcot keres, végül mégis egyedül ül le az egyik asztalhoz. Felsőosztályos lányok egy csoportja közeledik felé. Néhányan a szemére hányják, hogy összekoszolta az asztalt, és „Morzsa” névvel illetik. András azonnal rájön, hogy rossz asztalhoz ült le. Pedig nem is számít újoncnak ebben az iskolában. Sebaj. Észreveszi, hogy a matematika órákról ismert Dani mellett van egy üres hely. 
Dani jó fiúnak tűnik, azért úgy gondolja, hogy talán új barátot szerezhet. Viszont, amint leül, a többiek azonnal elfordulnak tőle. Az ebédjét ott fogyasztotta el Dani és a barátai társaságában, de most még magányosabbnak érzi magát, mint amikor egyedül ült az asztalnál.  
Nem kell feltétlenül új iskolába járnod ahhoz, hogy magányosnak érezd magad. Ha ismeretlenekkel keveredsz vitába, ha a barátaidból ellenségek lesznek, vagy amikor sem a családod, sem a szüleid nem értenek meg, akkor úgy érzed, hogy mindenből kimaradsz, és elzárkóznak tőled az emberek. És mivel ilyenkor Istent sem látod, úgy érzed, hogy Ő sincs közel hozzád. 
Olvasd el Zsolt 73:21-26 verseit! 
Mi tehetsz, amikor morzsának érzed magad?
Dávid király egyik zenésze, Aszáf akkor írta a 73. zsoltárt, amikor úgy érezte, hogy mindenki elfordult tőle, mivel Isten követőjévé vált. A zsoltáros felfedezései gyógyírt jelentenek a magányra. 
Aszáf elvárta volna, hogy Isten azonnal oldja meg a helyzetét. Minden bizonnyal azt hitte, hogy Isten követőjeként szívesen látott barát. Mindenkinek kedvelnie és ismernie kellene őt. Igaz, hogy Isten később rendelt neki barátot, de egy ideig magányosan kellett élnie. 
Aszáf rájött, hogy Isten azért engedi meg, hogy magányosnak érezd magad, mert emlékeztetni szeretne, hogy amikor csak Ő van melletted, az is bőségesen elég számodra. A családod nem lesz mindig melletted – a szülőknek sok a tennivalójuk, ráadásul egy nap úgy is elköltözöl a szülői háztól. Kiben bízhatsz tehát? Még a barátok is elköltöznek, vagy egyszerűen csak megváltoznak. Kivel fogod tölteni az idődet? 
Magányában Aszáf egyszerű következtetésre jutott: Isten mindig a közelben van. 
Amikor senkid sincs, ott van számodra Isten, és ez bőségesen elég számodra. 
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké! Zsolt 73:25-26