Egy darabig szórakoztató…

A kanapé mögé megbújó Andrew élesre töltötte az íjpuskát. Megcélozta Nick fejét, majd meghúzta a ravaszt. Puff! Andrew nevetni kezdett, majd visszahúzódott a fedezékbe, hogy újratöltse a fegyvert. Nick fájdalmat színlelt. Az ebédlő felöl jövő hang vetett véget a csatának:
– Egy darabig szórakoztató, míg ki nem szúrjátok egymás szemét. Azonnal hagyjátok abba!
Általában figyelmen kívül hagyjuk az olyan szabályokat, amelyeket túlzottan szigorúnak tartunk. Például: „Csak a zebrán kelj át az utcán!” „Ne szaladgálj a folyosón!” „Ne lövöldözz nyíllal a járókelőkre!” A kockázatot azért vállaljuk, mert a szabályok áthágása önmagában nem jár minden esetben azokkal a szörnyű következményekkel, amelyekkel fenyegetnek bennünket. Vannak emberek, akik így viszonyulnak az isteni szabályokhoz is. Nem törődnek a figyelmeztetésekkel, mert a szabályt túlságosan nehéznek vagy idejétmúltnak találják. Ezenfelül még ki is nevetnek, ha komolyan veszed Istent, és nem tartasz velük. 
Olvasd el Zsolt 119:89-96 verseit!
Mi teszi Istent méltóvá arra, hogy engedelmeskedjünk Neki? 
Sok hívő kérdezi meg magától egy adott pillanatban, hogy vajon miért is törekszik engedelmeskedni Istennek. 
Nos, jó lenne emlékezni arra, hogy Isten a szavával teremtette az eget és a földet, ezért joga van szabályokat is alkotni, és meghatározni a szabályok áthágásának következményeit is. Viszont fontosabb okunk is van az engedelmességre annak tudatánál, hogy Isten képes elpusztítani az ellenségét. 
Isten az egyedüli uralkodó, aki mérhetetlen erővel, bölcsességgel és végtelen szeretettel rendelkezik. Ez mit eredményezett? Azt, hogy tökéletes ítélőképességgel bír arra vonatkozóan, hogy mi a jó és mi a rossz, mi az, ami fölemel, és mi az, ami rombol. Isten egyetlen szabálya sem abszurd, idejétmúlt, és mind a te javadat szolgálja. 
Íme, mit jelent Isten hűsége. Az emberi gonoszság nem fog ártani neked, ha belekapaszkodsz Isten útjainak tökéletességébe, az Ő „törvényeibe”, „parancsolataiba” és „ítéleteibe”. Csak addig leselkedik rád a fenyegetés, a megvetés és a gúny, amíg rá nem jössz, hogy mindez mennyire erőtlen Isten végtelen gondoskodásához képest. 
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban. Zsolt 119:92