Megelégelni a jóságot

Kim az iskolával szemben levő dombon ülve épp mélyet szívott a cigarettájából, amikor a 93-as autóbusz a megállóba ért. Most biztosan mindenki engem bámul. Remélem, tetszik nekik a látvány. Egy ideje már nem utazott együtt a többi gyerekkel az iskolabuszon, inkább korábban indult el gyalog, hogy a barátaival találkozhasson a domboldalon. 
Az elemi iskolában „síros Kimberly”-nek szólították, mert mindig elsírta magát, ha játék közben megdobták a labdával. Aztán a gimnáziumban a fiúk egyszerűen csak „Kim”-re faragták a nevét. Folyton belekötöttek, mert minden kérdésre tudta a választ, mindig időben befejezte a házi feladatát, és mindig teljesítette, amire megkérték. 
Egyik napon aztán úgy érezte, hogy elege lett a jóságból. A „szent” Kimberlyből igazi rém lett, aki dohányzott, füvet szívott, szörnyen viselkedett, és rikítóan festette az arcát. 
Olvasd el Gal 6:9 versét!
Mihez kezdesz, amikor eleged lesz a jóságból? 
Úgy érzed, hogy nem bírod tovább. Lehet, hogy fel kellene függeszteniük ahhoz, hogy könnyebben be tudjak illeszkedni. Ha túl sok jó jegyet kapok, „értelmiségi”-nek gúnyolnak. Ha szorgalmasan válaszolok a tanáraim kérdéseire, hízelgőnek tartanak. De ha nevetek az osztálytársaim tréfáin, szeretni fognak. Így hát, feladod, és elvegyülsz a tömegben. 
Amit nem tudsz, az az, hogy nemcsak a rosszaság és az idegesítő jóság a két, kizárólagos választási opciód. Választhatod az Isten szerinti jóságot is. 
Akkor vagy idegesítően jó, amikor az embereket arra emlékezteted, hogy te mennyire kiváló vagy, vagy amikor kizárólag csak azért teszel jót, hogy ezzel mások gonosz voltára mutass rá. Akkor is idegesítő a jóságod, ha azért élsz, hogy betartsd a szabályokat, és nem azért tartod be a szabályokat, hogy élj. 
Isten szerint jónak lenni különb magatartást és hozzáállást igényel. Azért választod az isteni utat, mert bízol abban, hogy előbb-utóbb elvezet az életre. Csendben cselekeded folyamatosan a jót, mert bízol Isten azon ígéretében, hogy a helyes magatartás pozitív eredményekre vezet. 
Isten nem azért várja el tőled a jó cselekedetet, hogy ezzel tönkretegye az életedet, hanem azért, hogy életet adhasson neked. A gonoszság tékozlást jelent. Aki idegesítően jó akar lenni, valójában unalmassá válik, és elveszíti a barátait. Isten elvárásai szerint jónak és engedelmesnek lenni azt jelenti, hogy készen állsz mindarra a sok jóra, amit Ő kész megadni számodra. 

A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk. (Gal 6:9)