Felkészülni! Kész…

Bélelt jégkorong sisakban és szerelésben vánszorogsz el a tízezer méteres síkfutás startvonaláig, és a sisakrostélyon keresztül bámulod, hogy milyen furcsa szerelésben vannak a többiek. Nagy nehezen sikerül lehajolnod, felvenned a megfelelő testhelyzetet, és a vastag kesztyűvel borított kezedre támaszkodsz. 
Elhangzik a startlövés. Amikor megpróbálsz elrugaszkodni, a korcsolya éle belesüllyed a pálya salakjába, és akkor döbbensz rá, hogy így nem lehet szaladni. S mintha mindez nem lenne elég, miközben a többi versenyző mozgásba lendül, te lefele nézel, és észreveszed, hogy van egy újabb problémád: a korcsolyáid egymáshoz vannak kötözve! 
Olvasd el Zsid 12:1-3 verseit!
Hogyan kellene felöltöznöd ahhoz, hogy Krisztus nyomdokain futhass?
A sisak, a védőfelszerelés, a kesztyű és a korcsolya mind jó, de csak jégen való járásra alkalmas. Azonnal ügyetlenné válsz, amikor egy futóversenyen találod magad bennük. Ha szeretnél jó időt futni, akkor csak annyi ruhát kell magadra venned, amennyire szükség van, és a legkönnyebb sportcipőt kell viselned. 
A keresztény ember előtt egy olyan futóverseny áll, amelynek a végén örök élet vár rá Isten és az Ő népe oldalán. A futásunk – a Jézus mellett élt élet – azonban nem egy sprint, hanem maratoni futás, amihez elszántságra és kitartásra van szükség. Ha jól szaladunk, akkor mindent el kellene hagynunk, amire a szaladáshoz nincs szükségünk. 
Néha mégis nehézkesen mozgunk, mert haszontalan terheket cipelünk, mint például egy olyan határidőnaplót, ami nem engedi meg, hogy a keresztény barátainkkal töltsük az időnket, vagy egy túlzsúfolt sportprogramot, ami meggátol abban, hogy Istennel időzzünk. Mindezek önmagukban jók, csakhogy elveszítettük az uralmunkat fölöttük. 
A helyzet akkor súlyosbodik, amikor életünket helytelen dolgok uralják. A bűn egyszerűen kizár bennünket a versenyfutásból. Az elkövetett gonoszságok következményeként fájdalmak között vonaglunk a „pályán”, mígnem Isten megbocsátásáért kezdünk könyörögni, és megengedjük, hogy fölemeljen. 
Megtörténhet, hogy úgy fogod érezni, mintha keresztény életed futóversenyre hasonlítana, amire korcsolyával neveztél be. Itt van tehát az ideje, hogy lemondj mindarról, ami akadályoz a futásban.

Félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. (Zsid 12:1)