BARÁTI VÁSÁR

Már nem vagy gyerek. Az életed egy régiségvásárra emlékeztet. Árulod a barátaidat, akárcsak azokat a dolgokat, amelyekkel jó ideje együtt élsz: játékokat, ruhákat, ajándéktárgyakat és egyebeket. Egyes tárgyaktól nehéz megválnod, de azzal vigasztalod magad, hogy talán jobb dolgokat vásárolhatsz majd helyettük egy másik árusnál.

Végső soron egyes barátaiddal már nem is jössz ki. Pletykára és szemtelen dolgokra adták a fejüket, te pedig jobb vagy ennél. Egyesek közülük olyanok, mint azok a ruhák, amelyeket sohasem hordtál: nincs velük semmi baj, de megváltozott az ízlésed. Egyes barátaid, a legtöbb ócskapiacon található régiséghez hasonlóan, unalmasak és szembeötlő hibáik vannak, például a gyermekkori barátaid, akikkel fociztál vagy babáztál, de akik most cigarettával és sörrel, vagy ezeknél is károsabb dolgokkal játszanak.

Nem könnyű eldöntenünk, hogy mit adjunk el, és mit tartsunk meg egy régiségvásáron, vagy, ha mi vagyunk a vásárlók, akkor arról nehéz döntenünk, hogy mi számít szerencsés vételnek, és mi egyenesen rablásnak. Ugyanígy van ez akkor is, amikor barátokat keresünk.

Olvasd el Fil 2:19-24 szakaszát!

Milyen barátokat kellene keresned?

Pál nem arra buzdította a filippibelieket, hogy régiségvásáron keressenek maguknak barátokat. Ehelyett „becsomagolta” és elküldte nekik a barátját, Timótheust. Nos, valószínűleg nem tette őt dobozba, de elküldte őt Filippibe azért, hogy találkozzon az ott élő jó barátaival.

Olyan barát volt, amilyennel ritkán van alkalmad találkozni. Mialatt mindenkit kizárólag a saját élete és érdekei foglalkoztattak, Timótheus számára az volt a legfontosabb, hogy Krisztus akaratát cselekedje.

Nincs szükséged olyan barátokra, akik úgy mutatják be a rosszat, mintha az vonzó dolog lenne, és akiknek tetszik, ha hibázol. Nincs szükséged olyan emberekre, akik mókásnak tartják, ha részegen látnak, vagy érettnek tartanak, ha cigarettát látnak a kezedben. Olyan barátokra vágysz, akik teljesen elkötelezettek Isten iránt, és teljes szívükből azt kívánják, hogy te magad is hasonlóképpen ragaszkodj a Teremtőhöz.

Minél közelebb kerülsz a felnőttkorhoz, annál jobban megérted, hogy a barátokat nem az alapján ajánlott megválasztani, hogy mennyire közel laktok egymáshoz, vagy melyik padban ültök az osztályban, hanem a közös érdeklődési kör alapján, amelynek része lehet a sport, a zene, a ruhák, a tantárgyak, illetve azok a tevékenységek, amelyeket mindketten lelkesen gyakoroltok. Amikor barátokat keresel, azok számítanak „szerencsés vételnek”, akik érdeklődést mutatnak Isten iránt.

Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. (Fil 2:21)