Tizenkét csillaggal ékesített korona

„És megsegíti őket az Úr, az ő Istenük ama napon, mint az ő népének nyáját, és mint korona-kövek ragyognak az ő földjén” (Zak 9:16)

A Jelenések könyvében olvashatunk a Napba öltözött asszonyról, akinek a lábai alatt van a Hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló koronát visel (Jel 12:1). A bibliai próféciákban az asszony az egyházat jelképezi. Amikor pedig szűzről van szó, akkor a prófécia a „szeplő és sömörgözés nélküli” egyházra utal.

Az Istennel ápolt kapcsolatában a hűséget és az egyediséget az ember teljes lényével meg kell, hogy őrizze. Mint ahogy a hajadon lány is kizárólag csak a vőlegényé, úgy az egyház is teljes mértékben az isteni Bárányé, Jézus Krisztusé. Az asszony, vagyis az egyház fején levő korona arra a pillanatra utal, amikor majd a hűségesek találkoznak a Megváltóval. A Bárány menyegzőjének mintegy kiemelkedő momentumaként és az örök szövetség jelképeként következik be a megkoronázás. A tizenkét csillaggal ékesített korona egyfajta meghívást jelent az előre beharangozott menyegzőre. Megjegyzendő, hogy a csillagok száma Isten népének a teljességét szemlélteti. A csillagok ragyogásába minden nemezettség belefoglaltatik.

Isten kedveli az egyedi, különleges és sokatmondó megoldásokat. Őnála minden emlékezetes, és minden egy nagy ünnepre utal. Régóta várja azt a percet, amikor majd helyreállíthatja az egyetemes emberi családot. Akkor majd a csillagok a koronáinkon azokért fognak ragyogni, akiket a Megváltóhoz vezettünk, és azokat a tapasztalatokat fogják szemléltetni, amelyeket az Atyával szereztünk. Megváltónk töviskoronája is ragyogó koronává fog változni. Sok hívő vágyik arra, hogy a koronáján minél több csillag ragyogjon, mert úgy képzeli, hogy ez fogja megkülönböztetni egymástól a megváltottakat. A valóságban azonban minden üdvözültnek lesz koronája, és Isten országában nem lesz semmiféle megkülönböztetés vagy osztályozás. Az üdvözültek boldogok lesznek, hogy Isten trónja mellett állhatnak. Csak az ember hajlamos különféle feltételezésekbe és osztályozásokba bocsátkozni. Isten szemében azonban a legfontosabb az, hogy nyerjük el az üdvösséget.

Elmélkedésre: Az üdvösség tapasztalatából már megtanulhattuk, hogy senki sem lesz nagyobb a társánál, és hogy bármilyen csillag is díszítse a koronánkat, annak ragyogása szintén Istentől ered. Továbbá pedig, igazán csak az számít, hogy teljes hűséget és odaadást tanúsítsunk iránta, Aki oly nagy áron szerzett meg magának! A magunk során mi is csillagok leszünk a Király koronájában, hiszen megváltott, és a tenyerébe metszett bennünket.