Tizenkét pár ökör

„Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! Azt mondja a Seregeknek Ura” (Zak 4:6)

A mai ember elképzelése szerint a bibliai hősök szuperemberek voltak, akiknek semmit sem kellett tenniük a prédikáláson vagy a jövendölések megírásán kívül. A valóságban azonban voltak közöttük átlagemberek is. A legtöbben egyszerű, családos emberként végezték mindennapi teendőiket. Némelyek földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de voltak közöttük papok és főemberek is. Isten mindegyik ihletett írójának volt polgári foglalkozása.

Amikor Isten elhív valakit egy különleges küldetésre, akkor előbb elszólítja őt a mindennapi munkájától, de szolgálata végeztével visszatérhet az alapfoglalkozásához. A próféták közül kevesen foglalkoztak kizárólag csak az isteni üzenetek közlésével és a nép tanításával.

Érdekes eset az Elizeusé, aki egy jól szituált földműves családból származott. Isten úgy tervezte, hogy ő lesz Illés utódja. Elizeus épp a mezőn szántott, amikor elhívást kapott. Akkoriban állatokkal, pontosabban ökrökkel végezték a mezei munkálatokat. Az ekéket tizenkét pár ökör húzta, és közülük épp az utolsót, a tizenkettediket vezette Elizeus.

Azt gondolnánk, hogy a tulajdonosnak nem az utolsó pár ökröt, hanem a legelsőt kellene vezetnie. Ennek azonban érdekes magyarázata van: a többiek mögül teljes rálátása volt a munkálatokra. A másik előnye az volt, hogy a menet végéről könnyen kijavíthatta azt, amit az előtte haladók elrontottak, ezenfelül fontosnak tartotta, hogy egyetlen emberét se hagyja cserben. Az igazi vezető senkit sem hagy magára, még a leggyengébbeket és a legkevésbé hozzáértőket sem, de még a nehezen kezelhető, ellenkező egyéneket sem, hanem figyel arra, hogy mindenki jól van-e. Ha Elizeus pásztoremberként dolgozott volna, a nyáj előtt kellett volna haladnia, de mivel szántott, így a menetoszlop végén volt a helye. És ő jól tudta, hogy hol a helye.

Elmélkedésre: Amikor Isten küldetést bíz rád, tudja, hogy hol vagy és mivel foglalkozol, és ott keres meg, akár az élen haladsz, akár a menet végén. Fontos megjegyeznünk, hogy Ő nem hívja el azokat, akik lustálkodnak, mert nem tud mit kezdeni a kényelmet szerető emberekkel.