A tizenkettedik tanítvány

„Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban” (1Kor 15:58)

A tanítványok csoportjában megüresedett egy hely. Iskáriotes Júdás azt gondolta, hogy árulása megbocsáthatatlan, és felakasztotta magát épp Jézus elítélésének éjszakáján. Megüresedett helyét Jézus mennybemeneteléig senki sem töltötte be. A tizenegy tanítvány végül felelősségérzettel eldöntötte, hogy új tanítványt választ. Úgy határoztak, hogy a döntéshozatalban a Szentlélek vezetésére és nem saját benyomásaikra, elvárásaikra hagyatkoznak. Ennek tudható be, hogy egy addig ismeretlen személyre esett a sors: Mátyásra.

Az Ige szerint Mátyás úgymond nem hivatalosan már a tanítványok csoportjához tartozott, vagyis sportkifejezéssel élve: „cserejátékos” volt. Ő is látta a Megváltó csodáit, hallotta tanításait, és tudomása volt mindenről. Későbbi munkásságából arra következtethetünk, hogy diszkrét személyként nem szerette a nagy felhajtást maga körül. Ha bízunk Isten Lelkének vezetésében, akkor elképzelhető, hogy Mátyás erőteljes és hatékony munkát végzett. Amikor majd találkozni fogunk vele, biztosan sokat fog erről mesélni. De vajon milyen érzés lehetett számára az, hogy miután már nem is remélte, hogy esélye lehet a csapat tagjává válni, hirtelen mégis hivatalosan a tanítványok sorába léphetett? Mit érezhet egy labdaszedő, amikor az edző hirtelen felajánlja neki, hogy a csapat tagjává válhat? Biztosan különleges érzés keríti hatalmába.

Mátyás története azokat az embereket szemlélteti, akik úgy érzik, hogy valamiből kimaradtak, vagy túl későn érkeztek valahová. Nem azért követte Jézust és a tanítványokat, hogy helyet kapjon közöttük, hiszen már minden hely foglalt volt, viszont őt vonzotta mindaz, amit a Mester tett és mondott. Megtisztelve érezte magát még a „kispadon” is, míg végül őt is meghívták a csapatba.

Elmélkedésre: Néha talán neked is az az érzésed, hogy már minden hely foglalt, vagy hogy a „bölcsebb” személyeket hívták el. Ne engedd, hogy a csüggedés vagy a beletörődés vezéreljen, hanem inkább vállalj önkéntes szolgálatot. Ott szolgálj, ahol épp alkalmad adódik, és vegyél részt a gyülekezeted és a családod különböző tevékenységeiben. Isten csapatában egyszer biztosan szükség lesz majd egy új tagra, és akkor majd te is teljes jogú „csapattag” leszel. Nem kell nagy felhajtást csapnod, csak szolgálj diszkréten, mert Ő ezt is látja!