Trója ég

„A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővelkedjenek.” (Jn 10:10)

Kr. e. 1184. június 11-én Trója városát felgyújtottak a katonák, akik egy hatalmas, fából készült ló belsejébe rejtőzve jutottak be a városba. A faló a város vezetőjének szánt ajándék volt, amely valójában egy hatalmas csapdát rejtett. A katonák megvárták, míg mindenki elaludt, majd felgyújtották a várost, szélesre tárták a kapukat, és beengedték kívülről jövő társaikat, akikkel együtt bevették a várost. Nem maradt idő a helyzet mérlegelésére, a város lakói azt sem tudták, honnan jön a hirtelen támadt vész.

Mi vezetett Trója bukásához? Egy hiba, vagy egy fantasztikus terv? Egyik is, másik is. Mindenki tudja, hogy ajándékot kapni az ellenségtől nem túl jó ötlet, épp ellenkezőleg. A város vezetője mégis olyan fontos személynek tartotta magát, hogy azt hitte, még az ellenségei is elismerik a nagyságát, és ezért küldenek ajándékot neki. Ez a stratégia mindig bevált: részegítsd meg dicséretekkel azt, aki felett győzni akarsz, mert akkor védtelenné válik és sikeres lesz a támadás.

Lehet, emlékszel még arra az esetre, amikor Józsué idegen követeket fogadott, akik azt állították, messziről jönnek, és hogy bizonyítsák állításukat, megmutatták száraz ételeiket. Békét és védelmet biztosító szövetséget kértek. A következő napokban az izraeliták rájöttek, hogy az idegenek nem messziről jöttek, és még csak nem is jóravaló emberek, hanem a gibeonita szomszédaik, akiket el kellett volna pusztítaniuk annak érdekében, hogy az övék legyen Kánaán földje. De a vezetői pozícióban található Józsué nem gondolta szükségesnek, hogy egyeztessen Istennel, mielőtt ilyen fontos döntést hozott volna. Minden sajnálat ellenére a rossz döntést tiszteletben kellett tartani, és az néhány élet árába került.

Az ellenség gyakran jóindulatú és kedves idegennek adja ki magát, majd különféle titkos és ártatlannak tűnő megállapodásokat kínál nekünk. Ám valahányszor bedőlünk a cselszövéseinek, rá kell ébrednünk arra, hogy tévedtünk.

Elmélkedésre: Bármilyen vonzó és ártatlan is lenne valami, ha úgy érzed, hogy nem akarsz róla egyeztetni az Úrral, azt jelenti, hogy a szóban forgó dolog nem helyes, hanem veszélyes, sőt, egyenesen rossz. Inkább kerüld el a Sátánnal folytatott párbeszédet, bármi is lenne a témája! Ő csak olyan dolgokat javasol, amelyek a hasznára válnak, és elpusztítanak mindent, amit Isten szeret, és te is azok közé tartozol, akiket szeret az Úr.