Kilences osztályzatú tanuló

https://youtu.be/g8HX-FLxPek
„És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el.” (2Kor 12:9)

A diákok már első osztálytól kezdve igyekeznek a lehető legtöbb jó jegyet begyűjteni, és csupán ritka esetben elégszenek meg a kilencessel. A kilences osztályzattal lezárt diák általában szorgalmasan tanul, és akár a tízest is megkaphatta volna. A kilences jegy azt jelenti, hogy a dolgok kiválóan alakultak, ám mégis hiányzott valami. Néha nehezebb elfogadni a kilencest mint egy hatost vagy egy ötöst. A kilences tanuló, lényegében ott van a tízes határán, csakhogy nem volt épp a legjobb és a legtökéletesebb.

A keresztény életben a kilences sokat jelent, de nem a teljességet, a tökéletességet. A keresztények közül némelyek azt mondogatják, hogy a „9-es keresztény” jobb, mint a négyes vagy ötös osztályzatot elért. Tehát, biztosított számára az üdvösség. Viszont a tökéletességre törekvők számára a kilences jegy értéktelen, hiszen vagy tökéletes vagy (tízes osztályzatot szereztél), vagy már semmi sem számít, mivel a „majdnem megmentve” jelző lényegében az üdvösség elvesztését jelenti. Ebben az írásban nem próbáljuk meg feloldani a két irányzat közötti ellentétet, hanem inkább a Szentírás felségterületére lépve próbálunk erre vonatkozó utalásokat találni.

Íme, az első példa: Ábrahámnak csupa tízesei voltak, ám az átlagán jelentősen rontott az a hazugság, amit saját maga menekvésére mondott. De van más példa is: Dávid, a „tízes tanuló” is elrontotta az átlagát a Betsabéval elkövetett bűne és Uriás megöletése miatt. Folytathatnánk a hasonló példák listáját, amit Pál apostollal fejezhetnénk be, aki magát tökéletesnek, a gyülekezetbeli hívőket pedig szentnek nevezte, azonban önmagát csak kilences tanulónak tartotta. Elmondása szerint még nem érte el a tökéletességet, bár törekszik rá. Szintén Pál beszél arról, hogy az Úr visszajövetele teljes mértékben az Isten akarata szerinti állapotba fog átalakítani bennünket. Ebben az a leglényegesebb tény, hogy az üdvösségnek semmi köze a kilences átlaghoz, de még a tízeshez vagy a hatoshoz sem, hanem valójában Isten irgalmához van köze, és ahhoz, hogy megengedjük-e vagy sem, hogy Isten elvégezze bennünk a munkát. Nos, erről van itt szó.

Elmélkedésre: Isten sosem próbált jegyeket adni, és nem fog átlagot számolgatni egy rangsor felállítása érdekében, vagy azért, hogy könyvelést vezessen. Gyengeségünket az Ő végtelen hatalma teszi tökéletessé. Amikor gyengék vagyunk, akkor vagyunk erősek Krisztusban. Ne vesztegesd az idődet és az erődet számolgatásra, hanem élj minden erőddel és teljes szeretettel Istened és embertársaid iránt.