A 9-es kórház

https://youtu.be/TcsXsj9mbdo
„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.” (Fil 2:13)

Vannak helyek az országban, ahol ha kiejted a „9-es kórház” nevet, mindenki az ideggyógyászatra gondol, ami sokak számára egyenlő az „őrültek házával”. A valóságban azonban egy ilyen kórházban számos olyan betegséget kezelnek, amely távol áll az értelmi fogyatékosságtól vagy a demenciától. A legtöbb kezelést a stressz és a társadalmi nyomás teszi szükségessé.

Napjaink egyik legelterjedtebb betegsége a depresszió. A mai társadalom egyik nagy problémája, hogy ha felkeresel egy pszichiátriai rendelőt vagy egy ideggyógyászati osztályt, azonnal rád ragasztja az „idegbeteg” vagy „bolond” jelzőt. Ezt neveléssel és tájékoztatással némiképp megpróbálják mérsékelni, azonban a változás folyamata túl lassú, amit sajnos sok esetben éppen az ápoló személyzet okoz, akinek egyébként szakszerűen és diszkréten kellene biztosítania az ellátást.

Ha csorbát akarsz ejteni valakinek a hírnevén, ráragasztod a „bolond” jelzőt, és mire sikerül megcáfolnia az állítást, már hatalmas károkat szenvedett az élet számos területén. Némely esetben a beszámíthatatlanság akár egyfajta menekülést is jelenthet. Gyilkosság vagy súlyos bűncselekmény elkövetésekor például a beszámíthatatlanság felmentő tényező lehet. A Bibliában van egy érdekes eset, amikor egy fontos személy, Dávid örültnek tettette magát, hogy megszabaduljon a filiszteus királyok által okozott kényes helyzetből. Ennek következtében inkább szánalmat és iróniát váltott ki belőlük, mint a korábban kilátásba helyezett megtorlást. Egyik példázatában a Megváltó bolondnak nevezett egy embert, aki hatalmas vagyonra tett szert, és úgy gondolta, hogy még többet kellene önmagának megtartania, de végül meglepetésszerűen mindent, még a lelkét is elveszítette.

Miközben a szó szoros értelmében kevés igazán „bolond” ember van, jelképesen a bolondságnak számos formája van, és sokunkban megnyilvánul.

Elmélkedésre: Van a bolondságnak egy pozitív formája – bolondság Istenért és az evangéliumért. Pál apostol inkább kedvelte azt, hogy az emberek bolondnak nevezzék, amikor a Megváltójáról beszélt, mert tudta, hogy Isten szemében ilyenkor bölcs és odaszentelt életű szolga.