Hét gyülekezet

https://youtu.be/c89KKJxWCmg
„És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik.” (Mal 3:17)

A Jelenések könyvében a hét gyülekezet a kereszténység történelmének alapvető mérföldköveit jelképezi. Amikor Isten kiválasztotta a hét gyülekezet megnevezését, nem állt szándékában csak hozzájuk szólni, hanem a különböző helyszínek sajátosságait didaktikai eszközként felhasználva magyarázta el követőinek, hogy melyek az ártalmas tényezők és tanítások, és melyek a keresztény élet megfelelő magatartásformái és érzelmei. Ha megfigyeljük a megnevezett gyülekezeteket, láthatjuk, hogy nagy mértékben különböznek egymástól, de az is nyilvánvalóvá válik, hogy ugyanazzal az ellenséggel állnak szemben, és ugyanazt a csatát kell megvívniuk.

Az efézusi gyülekezet a hívő ember első szeretetének a jelképe, mely szeretetet egy adott pillanatban el lehet felejteni. Szmirna kiválóan szemlélteti az egyház tisztaságát még a szegénység és a szerény körülmények közepette is. Vannak kevésbé dicséretes jelképek, mint például Tiathira vagy Laodicea esetében. Utóbbi kellő részletességgel mutatja be az utolsó gyülekezet időszakát, vagyis napjainkat, továbbá leírja a mai hívők lelkületét, magatartását és felfogását. Időközben tehát csökkent a kezdeti lelkesedés, az igazság felfedezése iránti szeretet, valamint a Krisztus megvallása érdekében felvállalt teljes önfeláldozás készsége.

Felettébb fontos, ahogy Isten az Ő egyházához viszonyul a különböző korszakokban: nem hagyja el az Ő gyermekeit! A Laodiceával kapcsolatos legsúlyosabb esetben is tanácsolja és figyelmezteti egyházát. Ez a legtöbb, amit megtehet a megmentésük érdekében.

Elmélkedésre: Hatalmas bátorítást jelent tudni, hogy Isten nem hagyja el gyermekeit még akkor sem, ha nem emelkednek fel az Ő elvárásainak szintjére. Éppen ezért azonban meg kell vizsgálnunk életünket, és erőt kell kérnünk, hogy meg tudjuk változtatni gondolkodásmódunkat és közömbös magatartásunkat.