Az időbeosztás alapja

https://youtu.be/LabNy_keQj8
„Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.” (Zsolt 91:16)

A teremtéstörténet egy mennyei tanácskozásról szóló beszámolóval kezdődik, ahol meghozták az ember teremtésére vonatkozó határozatot. Mielőtt még megvalósulhatott volna az „ember-projekt”, fokozatos előkészületek zajlottak, és meg lettek teremtve azok a feltételek, amelyek elengedhetetlenek az emberi élet számára. Minden nap egy-egy fontos, lényeges rész valósult meg. Végül Isten megteremtette Ádámot, utána pedig a párját, Évát. Az esték és reggelek hat ciklusa, vagyis hat napja után a hetedik napon már konkrétan semmit sem kellett megteremteni. Ez a nap mégis különleges jelentőséget nyert, sokkal fontosabbá vált a többi naphoz képest, mivel ünnepnapnak, a többi nap megkoronázásának lett tervezve. Bár Istennek nem volt rá szüksége, mégis megpihent a hetedik napon. Később kijelentette, hogy a szombat lényegében az emberért lett teremtve annak érdekében, hogy az Atya által felkínált teremtett világban Istennel, embertársaival és a családjával együtt ünnepelhessen minden héten.

Ez az időbeosztás fennmaradt a föld történelmének kezdete óta. Minden egyes napnak megvan a sötét, valamint a világos része („este és reggel”). Az emberi munkára rendelkezésünkre áll hat nap, a hetediket pedig, az ünnepnapot Istennel tölthetjük. Teremtőnk számára nagyon fontos ez az időbeosztás. Amikor Isten Fia eljött a földre, ugyancsak a teremtés időbeosztása szerint élt. Ami azonban a későbbiekben történt ezzel az időbeosztással, vagyis a hónapok, évek, évszázadok, stb. hozzáadása, az már emberi elképzelés. Az alap, a támpont a teremtés hét napja. Igaz, hogy voltak politikusok, akik az idők során megpróbálták felborítani ezt a hétnapos rendszert, még a 10 napos ciklussal is megpróbálkoztak. Amit azonban Isten kigondolt és meghatározott, az kezdettől fogva örökké fennmarad.

Elmélkedésre: Ne változtass az időbeosztáson, hanem inkább örülj neki, hiszen nincs ennél találóbb és biztosabb! Ne feledkezz meg az ünnepre és pihenésre szánt napról sem, ami különösen az emberért adatott!