2021. március 30., kedd
Jelzőlámpa
https://youtu.be/w89V8HtNEVk
„Megáldja azokat, akik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.” (Zsolt 115:13)
A közönséges jelzőlámpa három színe egyezményesen elismert jelentőséggel bír. Mindenki tudja, hogy piros jelzésnél tilos az átkelés, a zöld az jelenti, hogy kellő figyelemmel megkezdhető az átkelés az úttesten, a sárga pedig azt üzeni, hogy „csak abban az esetben ne állj meg, ha erre nincs mód biztonságos körülmények között.” Ilyenkor a legrövidebb időn belül el kell hagynod az útkereszteződést.
Sajnos megesik, hogy egyesek figyelmen kívül hagyják a színek határozott üzenetét. Van, aki a piros jelzésnél is áthalad, amiért akár büntetést is kell fizetnie. Más viszont a zöld jelzésnél túl lassú a kereszteződésben, és akadályozza a forgalmat. És van olyan is, aki bár látja a sárga jelzést, és még messze van a kereszteződéstől, mégsem lassít, hanem rátapos a gázpedálra, és behajt a kereszteződésbe. Könnyen elképzelhető, hogy épp egy olyan járművel ütközik össze, akinek a vezetője a piros jelzést hagyta figyelmen kívül.
Egyáltalán van-e valami új abban, hogy az emberek néha feszegetik a korlátokat? Mintha hozzátartozna a lényünkhöz, hogy megpróbálunk minden téren határokat feszegetni. Ha adott egy szabály, mindig megtaláljuk a módját, hogy kikerüljük. Gyakran kapunk figyelmeztetést – aminek azt kellene eredményeznie, hogy vegyünk vissza a lendületből és a szándékainkból, főleg, ha rossz irányba haladunk –, mégsem állunk meg. Ilyenkor csak a súlyos következmények hatására szoktuk megbánni a tetteinket.
Bölcs Salamon így ír erről: „Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig nekimennek és kárát vallják” (Péld 22:3).
Elmélkedésre: Légy bölcs! Miért kellene szenvedned a balgaságod miatt? A határok feszegetésével szerzett előny általában nem sokat ér, szinte nem is számít, viszont ez a fajta magatartás olyan súlyos károkat okozhat, amit soha az életben nem lehet helyrehozni. Túl nagy kockázat egy nagynak tűnő, de valójában jelentéktelen előny miatt! A bölcsesség azt jelenti, hogy a gyakorlatban, és nem csak az elméletben járunk el bölcsen.