2021. február 11., csütörtök
Kétarcúság
https://youtu.be/wHaaJ41POiY
„Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.” (Péld 15:29)
Az őszinteség az egyik legértékesebb, ugyanakkor legritkább tulajdonság. Az őszinte embernek kellő erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy vállalja tetteinek következményeit.
Van néhány ok, amiért általában elrejtjük igazi arcunkat: tudjuk, hogy valami rosszat tettünk, és nem vagyunk hajlandók megfizetni tetteink árát; elégedetlenek vagyunk saját magunkkal, sőt szégyelljük magunkat, ezért inkább álarcot viselünk; vagy nem bízunk abban, hogy az embertársaink képesek olyanként elfogadni és szeretni, amilyenek vagyunk. Le akarjuk nyűgözi a környezetünket, ezért hajlamosak vagyunk egy az érdekeinket szolgáló előnyös arcunkat mutatni feléjük.
A képmutatást a Biblia a leggyűlöletesebb bűnök közé sorolja. A Megváltó tanításaiban is több ízben szó esik róla. A becsületesség hiánya és a nem őszinte magatartás nagy fájdalmat okozott Jézusnak. De annál nagyobb volt a fájdalma, hogy maguk a vallási vezetők gyakorolták. Ismerjük a jelenetet, amikor a Megváltó értékelő szavakkal illette Nátánáelt, a vallási elöljárót, mivel nem talált benne álnokságot. Ez az ember mindig azt mondta, amit gondolt, és mindezeken túl az ima embere is volt. Egy olyan társadalomban, ahol szinte mindenki álarcot visel, rád mosolyog, bár nem kedvel, és a hátad mögött kibeszél, csak az ima és az Istennel ápolt szoros kapcsolat által kerülhető el a képmutatás. A Megváltó mindig őszinte volt, csak igazat szólt, és sosem bántotta meg az embereket, még az ellenségeit sem. A súlyos helyzetekben példázatokkal próbálta megdorgálni hallgatóit, de nem alázta meg őket. A szemébe nézett annak, akit megdorgált akár a templomban, akár a teológiai csapdákat elé állító írástudók esetében. Sosem félt kimondani az igazságot, és a helyreállítást általában könnyes szemmel végezte el.
Kihívás: Kérd ma imában Istentől, hogy segítsen meg őszintének lenned, és hogy ne feledd el azt, hogy az őszinteség nem a tapintat hiánya. Az igazságot nyíltan ki kell mondani, de szavainkkal sosem bánthatjuk meg az emberi lelket.