November 21

„Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak." Máté 5;4

”A Megváltó szavai vigasztaló üzenetet jelentenek azok számára, akik fájdalmakat, nélkülözéseket élnek át. Mennyei Atyánk soha nem felejti el a bánatosakat.” EGW

Első pillantásra nincs semmi vonzó abban, ha valaki sír. De a valóságban az az ember, aki tud sírni, boldog ember. A sírás felszabadítja a lelket a rá nehezedő tehertől, az ima elősegíti a helyes hozzáállást, és felkészíti az emberi szívet Isten válaszára. De vigyázat, vannak sírók és vannak panaszkodók. E két dolog között nagy a különbség. Azok akik sírnak, azt bizonyítják, hogy sebezhetők, alázatosak és a megoldás keresésésében érdekeltek, a panaszkodók pedig önzőek, elégedetlenek és betegesen pesszimisták. Ha egy síró emberrel találkozol, arra kapsz ihletést, hogy vele együtt imádkozz és támogasd, amivel tudod. Ha  olyan valakivel találkozol, aki mindig panaszkodik, úgy érzed, hogy el kell menekülnöd előle, nivel egyszerűen szó, reakció nélkül maradsz. Mi magunk is a két kategória egyikébe tartozunk. Hasznos lenne elemezni és megnézni, mit csinálunk, amikor más emberekkel találkozunk. Rávesszük őket, hogy csatlakozzanak hozzánk és támogassanak bennünket, vagy elűzzük őket panaszkodó, sértődékeny siránkozásainkkal, magatartásunkkal. Természetesen Istennek sincs könnyű dolga azokkal, akik folyamatosan síránkoznak és elégedetlenkednek. De az bizonyos, hogy minden erejével azok mellett van, akik sírnak.

Kihívás: Ma vigyázz a hangnemedre. Hagyd abba a panaszkodást valami vagy valaki ellen, inkább tudatosan törekedj elégedett lenni és másokat nagyra értékelni.