November 15

„Rád bízhatja magát a gyámoltalan, az árvának te vagy a segítője."  Zsoltárok 10; 14  

Michiganben a tolvajoknak joguk van beperelni az általuk kirabolt ház tulajdonosát, ha a rablás során megsérültek.

Vannak pillanatok amikor a világ összes bírósága sem tudja megvédeni vagy kimondani igazságunkat. De ez nemcsak a bírósági tárgyalásokra érvényes, hanem kapcsolatainkra is. Olyan, mintha bemutatnánk véleményünket, de senki sem veszi figyelembe azt; arra törekszünk, hogy megmagyarázzunk bizonyos nézőpontokat vagy fogalmakat, de elutasítással vagy akár megbélyegző magatartással találkozunk. Vannak olyan helyzetek, amikor mások egyfajta együttérzéssel néznek ránk, "szegény fickó"... ritkán érezzük magunkat annyira megalázottnak és felháborodottnak, mint ilyen alkalmakkor. Végül arra a következtetésre jutunk, hogy a felületességnek vagy az előítéleteknek nincs szükségük magyarázatokra, igazolásokra. Nagyon sokszor ítéletet hirdetnek és ennyi. Azt mondják nekünk, hogy: ”te úgy sem tudod megérteni”; ”nincs tapasztalatod” vagy ”hagyd abba, nincs igazad”. Végül sikerül beletörődnünk, de lelkünk mélyén nagyon nehezen gyógyítható sebeket őrzünk. Ezek a sebek hatással lehetnek kapcsolatainkra, érzéseinkre, sőt szakmai teljesítményünkre is. Ki fog igazságot szolgáltatni nekünk? Ki fogja értékelni tulajdonságainkat vagy hozzáértésünket? A valóságban csak Isten érti meg lépéseinket, és a végén rendbe hozza  a dolgokat. Nincs más támogatónk, csak Ő. És Ő a legfontosabb.

Kihívás:  Ha ma az előítélet kifejezéseit hallod, ne hagyd, hogy befolyásoljanak, és ne válaszolj hasonló hangnemben, inkább légy építő.