Január 15

„Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról."

Ésaiás 25; 8

"Minden olyan percben, amelyben becsukjuk szemünket, hatvan másodpercnyi fényt veszítünk el." Egy ilyen nyilvánvaló tény alátámasztására nincs is szükségünk sok bizonyítékra. A valóság azonban az, hogy legtöbbször, szemeink becsukása nem egy tudatos tevékenység. Ösztönösen lecsukjuk szemeinket, ha veszélyt vagy nagy erejű fényt érzekelünk.

 Gyakran vagyunk olyan helyzetben, amikor könnyek gyűlnek szemeinkbe. Nem mindig van bátorságunk megosztani másokkal érzelmeinket, átélt szenvedéseinket. A legfontosabb azonban az, hogy isten ismer minden küzdelmet és mielőtt megnyilnának könnyeink forrásai, Ő már kitervezte szenvedésünk enyhítését vagy megszüntetését. Amikor azt érezzük, hogy a szenvedéstől vagy a kétségek éjszakái miatt elsötétül előttünk a világ, akkor az a legjobb, ha Tőle kérünk fényt. Ő a felhők ellenére is derüssé teheti a nappalokat, éjszakákat. Őt, aki az örök fény forrása, semmi sem gátolhatja meg abban, hogy mellénk álljon a sötét helyzetekben. Éppen csak beszélnünk kell Neki e szükségünkről.

Kihívás:

Ha ma úgy érzed, hogy sírni akarnál, gondolj egy olyan valakire aki hasonló küzdelmekkel szembesül. Gondold át, képes vagy-e enyhíteni fájdalmát?