Szeptember 2

„Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz,  Istenem, örökké!”  Zsoltárok 73; 26

 A kutatók nagyon könnyen és pontosan meg tudják határozni az elhalt fókák korát. Mindössze annyit kell tenniük, hogy megszámolják a szemfogakon levő gyűrűket, csakúgy mint a törzsben levő gyűrűk számát a fák esetében.

Vannak dolgok, amelyek pontosan mérhetők és értékelhetők, mások viszont nem. Mi nagyon szeretnénk felmérni mások szeretetét vagy hitét. Szeretnénk tudni  pontosan, hogy van-e pénzük, és mennyi. Néha fájdalmukról vagy boldogságukról is értesülni szeretnénk. Sajnos, eléggé korlátozottak vagyunk, ezért meg kell elégednünk a valószínű becslésekkel. Másrészről, mi hasznunk lenne nekünk, ha ilyen sokat tudnánk másokról?

A világ, amiben élünk, a fogyasztás világa. A legnagyobb mértékben az embereket a testük jóléte és kényelme érdekli. Ennek a testnek a vágyai sokba kerülnek, és hajlandóak vagyunk fizetni érte. Az értékek megfelelő skáláján azonban a belső világunkkal jobban kellene foglalkoznunk, mint a külsővel, és a szívünk sokkal fontosabb kellene, hogy legyen, mint a ruházatunk, ételünk vagy más külső kellékünk. Valaki számára, aki tudja, hogy a legfontosabb dolog az Istennel való kapcsolat és a Megváltó visszajövetele, a test csak egy eszköz a tapasztalatai és érzései átélésében, ezért egy ilyen személy a test dicső újjáteremtését várja, a bűn és szenvedés nyomai nélkül.  

Kihívás: Meríts néhány gondolatot az Úr visszajöveteléről Máté 24-ből és elmélkedj arról a napról.