Augusztus 22

„Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert elnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek téged." 2Mózes 33; 17

”Isten csak az alázatos és bűneit bánó embernek tudja és akarja kinyilatkoztatni önmagát. Örül, ha a múltban kapott jótéteményekkel és áldásokkal indokoljuk a még nagyobb áldásokra szóló igényünket. Isten többet ad a benne teljes szívvel bízóknak, mint amennyit várnak tőle.” EGW

Amikor megfogalmazzuk imáinkat, kéréseinket korlátainkhoz igazítjuk. Saját szemléletünk szerint számolunk, és nagyon keveset merünk. Nagyon nehéz lenne, ha Isten csak arra korlátozná magát, amire szerintünk szükségünk van. Atyánk azonban jobban ismer minket, mint mi saját magunkat, tudja, mit kellene tennünk, hogy beavatkozása mikor lenne hasznos, és különösen, hogy miként cselekedjen értünk. A legbölcsebb dolog az lenne, hogy miután elmondtuk Istennek kívánságainkat, szükségleteinket, megkérnénk Őt, hogy egészítse ki azokat, és döntse el Ő, mi lesz a legjobb boldogságunk érdekében. Az imáink végén elmondott kifejezés semmikébben sem formai. Amikor azt mondjuk ”legyen meg a te akaratod”, elismerést előlegezünk Neki mindenért, amit felajánlhat nekünk. Biztosan nem fog visszatartani egy áldást, amiről tudja, hogy szükségünk van rá, de nem fog olyan dolgokat sem adni, amik árthatnak nekünk egy bizonyos ponton, vagy mindig. Ha benne bízunk, sosem járunk rosszul.

Kihívás: Ma legyél sokkal nagylelkűbb. Ha valaki segítséget, vagy valami egyebet kér, adj neki többet, mint amennyit kért.