Július 11

„Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson..." Ésaiás 59; 1

 ”Isten minden házban ott lakozik; Ő  hall minden szót, minden imát, ami hozzá emelkedik, részt vesz minden lélek bánatában és csalódásában. Ő gondoskodik a szükségleteinkről.” EGW

                Amikor a megpróbáltatások és a csalódás sötétsége ránk ereszkedik, gondolataink Istenhez fordulnak. Meg akarjuk kérni Őt, hogy oldja meg a problémánkat; azt akarjuk, hogy tegyen csodát. Nagyon gyakran azonban minden ugyanaz marad, úgy tűnik, hogy a dolgok nem úgy történnek, ahogy reméltük és imádkoztunk. Ezekben a pillanatokban hitünk meginog; azon tűnődünk, vajon Isten hallott-e minket; ha meghallotta kérésünket, miért nem ad egy jelet sem? Az az érzésünk, hogy talán nem értette meg problémánk sürgősségét és súlyosságát, és elfelejtjük azt, hogy velünk volt, amikor a nehézség ránkszakadt, és Ő még mindig velünk van. Amikor bajokkal vagy kellemetlen meglepetésekkel szembesülünk, a legfontosabb az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy Isten velünk van. Ha rendelkezünk azzal a tiszta meggyőződéssel, hogy Ő velünk van, akkor a felmerült probléma megközelítése egészen különleges lesz, és még Isten hallgatásából is meg fogjuk érteni a választ.

Kihívás:

Nézz körül a szobádban. Szerinted Istennek tetszik ahogy berendeztet, bebútoroztad? Változtass, ha úgy érzed, hogy szükség van rá.