Január 8

„Igen! – ezt mondja az Úr. A harcostól is el lehet venni a foglyokat, és az erőstől is elszökhet a zsákmány. Perlőiddel én fogok perelni, és fiaidat megszabadítom."

Ésaiás 49; 25

A középkorban, a gyémántokat nem ékszerként értékelték nagyra, hanem csatákban viselték, a bátosrság és az erő jelképeiként.

Sok esetben azt vesszük észre, hogy kétséges gondolatok, nem kívánt kifejezések vagy visszataszító viselkedés csapdájába esünk. Nincs is szükség külső ellenségre, mert mi magunk, saját lényünkben neveljük, tápláljuk az ellenségek egész hadát. Gyengeségeink elnyomóinkká válhatnak; a játék kedve vagy a kényelem miatt megtűrt szokások rabjaivá válhatunk. Amikor fel akarunk állni és tovább szeretnénk haladni, azt tapasztaljuk, hogy nincs se erőnk, se akaratunk, se megfelelő sikertervünk. Következik az elbátortalanodás és sok esetben a lemondás: ”túl gyenge vagyok” vagy ”túl mélyen vagyok”, ”mi értelme lenne újból megpróbálnom?” stb.

De ne feledd, hogy nem a te erődről van szó ebben a csatában és számos gyengeségeidről sem, amelyek ellenségeiddé, elnyomóiddá váltak. Itt Isten jóságáról és erejéről van szó. Ma kérd meg és engedd meg, hogy Ő harcoljon; te csak maradj kapcsolatban vele és imádkozz amikor úgy érzed, hogy nem tudsz legyőzni valamit.

Kihívás:

Gondolj két személyes félelmedre, amelyekkel az utóbbi időben szembesültél. Imádkozz különösen azért, hogy Isten megszabadítson e félelmektől. Itt az ideje továbblépned.