A megbízható Ige

„Azért pedig szüntelen hálát adunk Istennek, hogy amikor befogadtátok az Isten általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, aminthogy valóban az, amely munkálkodik is bennetek, akik hisztek.” (1Thessz 2:13)

1. hitelv: „A Szentírás: Az Igében Isten rábízta az emberre az üdvösséghez szükséges ismeretet […] Zsinórmértéke a jellemnek, próbája a tapasztalatnak, mérvadó kinyilatkoztatója a tanításoknak és megbízható feljegyzése Isten történelmi tetteinek.”

Mire való a Biblia? Az 1. hitelv e szakasza pontosan megfogalmazza adventista meggyőződésünket: hisszük, hogy tartalmazza mindazt, amit tudnunk kell ahhoz, hogy belépjünk az Istennel való közösségbe. Hisszük, hogy megmutatja, miként éljünk, és hiteles alapot ad a tanításoknak – elvégre ebből fakad a többi 27 hitelvünk is. Miután szilárdan megállapítottuk, hogy hiszünk a Bibliában és valljuk, hogy valóban azt jelenti, amit mond, számba vehetjük mindazt, amit tanultunk belőle.

A 2Timóteus 3:16 kijelenti, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos így vagy úgy: megmutatja az igazságot, leleplezi lázadásunkat, kijavítja hibáinkat, és megtanít Isten szerint élni”. Ám az embernek előbb hinnie kell a Bibliában ahhoz, hogy elhiggye, amit önmagáról állít. És végtére is: honnan lehetünk ebben biztosak? Bármely könyv állíthatja magáról mindezt – könyvek ezrei teszik is ezt!

Aztán elérkezünk a 17. vershez: „Az Ige által válunk teljessé és felkészültté mindarra a feladatra, amelyet Isten szánt nekünk.” Amint bizalmunkat az Írásba vetjük, személyes tapasztalatból fedezzük fel, hogy az valóban formába hoz és felkészít feladatainkra; sőt azt is megmutatja, mely munkára hívott el Isten.

A lényeg tehát – ahogyan Ellen White rámutatott –, hogy nem a szavak ihletettek, hanem az emberek: először azok, akik leírták, most és mindörökké pedig azok, akik olvassák. Mai igénk szerint Isten beszéde „munkálkodik” bennünk, hívőkben. Gyakran szinte hallani és érezni a kalapálást és fűrészelést! Környezetünk tisztán látja az életünk új formáját, és érzi az abból áradó szeretetet. Ekkor döbbenünk rá, hogy ezek nem csupán holt betűk egy lapon: az élő Isten és a Szentlélek használja e szavakat arra, hogy azzá formáljon bennünket, akivé lennünk kell.

Így jutunk el a hit melletti döntéstől a szívbéli bizonyosságig.

Szavak Szent Mestere, Názáreti Ács! Munkálkodj rajtam, építs és formálj engem! Segíts hűségesen megjelennem a munka helyszínén azáltal, hogy komolyan és lelkiismeretesen kutatom a Bibliát – tudva, hogy nem a puszta szavakhoz akarok közel kerülni, hanem Hozzád.