A jó élet

„Mindenki szőlője és fügefája alatt ülhet, és senki sem rettenti meg őket, mert a Seregek URának szája szólt.” Mikeás 4:4

Az egyszerűségre való törekvés ragadós. Amint ráébredsz, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy (vagy ha az egészséged érdekében mégis változtatnod kell valamit, az leginkább döntések és önfegyelem kérdése), elkezdesz más szemmel tekinteni az életed többi részére is. Talán felötlik benned: „Nincs is igazán szükségem arra az új akármi-re.” Ahogy Pál apostol fogalmaz az 1Timóteus 6:6-ban: ha van étel az asztalon és ruha a testünkön, az épp elég.

Tanulságos megfigyelni a mennyország bibliai leírásait, különösen az Ószövetségben. Az akkori emberek az évszakok ritmusát követték. Még ha nem is dolgoztak közvetlenül a földeken – bár a túlnyomó többség földművelésből élt –, akkor is azt ették, amit a helyi emberek megtermeltek. Sátrakban vagy egyszerű hajlékokban laktak: ha meleg volt, melegük volt, ha hideg, fáztak. Amikor besötétedett, talán gyújtottak egy kis mécsest egy rövid időre, de hamarosan nyugovóra tértek. Amikor felkelt a nap, felkeltek ők is, és munkához láttak.

Amikor ezek az emberek képzeletük végső határáig elmerészkedve megpróbálták leírni a jó, a tökéletes, a mennyei életet, szinte mindig megemlítették: „a magad szőlője és a magad fügefája”. Egy angol fordítás ezt úgy fogalmazza meg: „a saját árnyas fád” és „a saját kerted”. Számukra ez jelentette a kiteljesedett élet csúcsát – a legszebb dolgot, amit csak el tudtak képzelni.

Ugyanez a szakasz – és még számos másik – arról is szól, hogy nem kell félniük. Ugyanazon angol fordítás szerint „biztonságban” lesznek; más bibliafordítások úgy fogalmaznak: „senki sem rettenti meg őket”. Ézsaiás 65:21–22 még hozzáfűzi, hogy házakat építenek majd, és nem jön senki, hogy elfoglalja azokat, vagy feldúlja a kerteket, amelyekért megdolgoztak. Egy olyan nép számára, amelyet újra meg újra idegen hatalmak igáztak le, a saját otthon és a megélt biztonság felbecsülhetetlen érték volt. És valójában ma is az.

Mégis, hány embernek nincs ma saját otthona, nincs biztonsága – miközben a világ másik fele úgy érzi, sok házra, hatalmas házakra van szüksége, nagyobbakra, mint bárki másé?

Kialakíthatjuk magunkban az egyszerűséggel való megelégedettséget. Ha van fedél a fejünk felett, biztonságban vagyunk, jut egy kis zöld gyep, néhány fa és talán egy kis veteményes – nem elég mindez?

Mit jelent számunkra a „jó élet”? Milyen képek fejezik ki azt, amit a mennyről gondolunk?

Egyszerű ajándékok Istene, őrizz meg engem az egyszerűségben! Függetlenül attól, mim van ebben az életben, add, hogy alázattal járjak Melletted, keresve a föld tiszta javait: a zöldellő füvet, a friss ételt és a tiszta levegőt – nem csupán magamnak, hanem másoknak is.