Istenem, segíts

„Továbbá, testvéreim, azokról gondolkozzatok, amik igazak, amik tisztességesek, amik igazságosak, amik tiszták, amik szeretetreméltók, amik jó hírűek, ha van valami erényes, és ha van valami dicséretes. Amiket tanultatok, hallottatok és láttatok is tőlem, azokat cselekedjétek, és a békesség Istene veletek lesz.” Filippi 4:8–9

Jelenlegi témánk szempontjából három különösen érdekes dolgot találunk ebben az igeszakaszban.

A legszembetűnőbb természetesen az, hogy annak a listának az első eleme, amivel az embernek meg kell töltenie az elméjét, az igazság. És éppen ezt az alapértéket vizsgáljuk most: hogyan éljünk hitelesen és őszintén Istennel, önmagunkkal és egymással.

A második érdekesség a szakasz végén található. Egy másik fordítás így adja vissza: „az Ő legcsodálatosabb harmóniáiba illeszt benneteket.” Annyira szeretem ezt a megfogalmazást! Már önmagában kizár minden olyan engedelmességet, amely az egységet egyformasággá torzítja. Isten nem szereti az egyformaságot. Ha kételkedsz ebben, csak menj ki a szabadba, és nézz körül! A harmóniához különböző hangok kellenek, sőt eltérő ritmusok és hangszínek is.

A harmadik dolog, amelyen érdemes elidőznünk, ez a kifejezés: „amiket tanultatok... tőlem.”

Pál több levelében is mond hasonlót, és őszintén szólva néha egy kicsit önteltnek tűnik. Nem inkább azt kellene mondania, hogy Jézust utánozzák, és ne őt?

De igen. Ha az összes írását együtt nézzük, világosan látható, hogy valójában ezt érti alatta.

De hogyan tanulunk? Egymástól. Folyamatosan. Jót is, rosszat is.

Tegnap is számtalan dolgot tanultál különféle emberektől, és ugyanígy sokan tanultak valamit tőled is.

Mit láttak benned? Néha ijesztő belegondolni.

Ezért döntünk úgy, hogy Istent helyezzük életünk középpontjába. Ezért elmélkedünk azokon az igazságokon, amelyeket Ő mutat meg nekünk. Ezért gyakoroljuk, hogy kimondjuk ezeket önmagunknak, és talán még egy másik embernek is. Csak így van esélyünk arra, hogy mindenki előtt igazsággal, őszintén és hitelesen éljünk.

És akkor azok a dolgok, amelyeket Isten megmutat nekünk, azok az igaz és jó dolgok, amelyeket megtanulunk, kimondunk és megosztunk egymással, természetes részévé válnak az életünknek. Amikor pedig az emberek ránk néznek, szeretetet fognak látni. A szeretet pedig Jézusra irányítja a tekintetüket.

Ez csoda. Egyszerűen és tisztán csoda.

És minden azzal kezdődik, hogy az igazat mondjuk, a teljes igazat, és csakis az igazat — erre segítsen minket Isten!

Az igazság, a nemesség, a hitelesség és a kegyelem Istene! Formálj egyre inkább Hozzád hasonlóvá. Segíts meglátnom a Te igazságodat, aztán felismernem a saját igazságomat is, és végül megosztanom mindkettőt azokkal, akik körülöttem élnek. Nem azért, hogy olyanokká váljanak, mint én, hanem hogy Hozzád forduljanak.