Az igazság...

„Ne tanúskodj hamisan a felebarátod ellen!” 2Mózes 20:16

Néhány parancsolat, amelyet eddig vizsgáltunk, első pillantásra egyszerűnek tűnt, aztán kiderült, hogy mélyebb, mint amilyennek látszott. Ezzel azonban más a helyzet. Mindenki tudja, milyen összetett dolog az igazság és az őszinteség.

Azonnal felmerül néhány kérdés:

Mi a hazugság?

A hazugság mindig szavakban nyilvánul meg?

Lehet egy cselekedet is hazugság?

Lehet pusztán egy arckifejezés?

Hazugságnak számít valaminek az elhallgatása?

Mindig az a legjobb, ha pontosan azt mondjuk, amit látunk?

Helyes lehet-e valaha elferdíteni az igazságot?

Megengedhető-e az igazság elferdítése önmagunk védelmében?

Megengedhető-e mások védelmében?

Ki az én felebarátom?

Az utolsó kérdésre a legkönnyebb válaszolni, mert valaki elég bölcs volt ahhoz, hogy ezt közvetlenül Jézustól kérdezze meg. Ő pedig az irgalmas samaritánus történetével meghatározta számunkra, ki a felebarát. A történet végén azonban van egy érdekes fordulat. Az ember ezt kérdezte: „Ki az én felebarátom?” Jézus pedig ezt kérdezte: „E három közül azért mit gondolsz, ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe esett?” (Lukács 10:36).

Más szóval: ne azt kérdezd, ki a te felebarátod, hanem azt, hogy te kinek lehetsz a felebarátja. A válasz: bárkinek, akit annak választasz. Lehetne — sőt, kellene is — mindenki, akivel kapcsolatba kerülsz.

A samaritánus valószínűleg nem lakott a sérült közelében. Nagy valószínűséggel soha nem látta őt korábban, és talán később sem találkozott vele többé. Biztosan nem úgy tervezte a napját, hogy plusz órákat és plusz pénzt fordítson egy idegen megsegítésére. A zsidók azt mondták volna, hogy nem „a szövetség fia”. Mégis ő volt az, aki a szövetség szerint élt.

Így hát az utolsó kérdésre világos a válasz. A következő egy hét során próbáljunk meg néhány lehetséges választ találni a többi kérdésre is.

A nagy, kozmikus „szomszédság” Ura! Jó felebarát szeretnék lenni mindazok számára, akikkel találkozom. Szeretnék barátságos és szeretetteljes lenni. Őszinte is szeretnék lenni, de ez néha nehéz. És nem csupán a szándékos hazugság kísértésére gondolok. Néha őszintén nem tudom, mi a helyes. Vezess engem, miközben a kilencedik parancsolatban rejlő alapvető értékeket kutatom.