Isten ajándékait visszaadni neki

“Saul pedig – még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úr tanítványai ellen – elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál némelyeket, akik ezt az utat követik, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve Jeruzsálembe vihesse őket.” Cselekedetek 9,1–2

“Én is, amikor hozzátok mentem, testvéreim, nem úgy mentem, hogy nagy ékesszólással vagy bölcsességgel hirdessem nektek Isten bizonyságtételét. Mert elhatároztam, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.” 1 Korinthus 2,1–2

Csodálatos átalakulás, nem igaz? Az üldözés vezéralakjától, aki „fenyegetéstől és öldökléstől lihegett", az ősegyház vezetőjévé, aki segített „a világot felforgatni" (ApCsel 17:6).

Az adakozás alapértékeinek feltárását folytatva, amelyeket a nyolcadik parancsolat összefüggésében keresünk, figyeljük meg, milyen ajándékokkal rendelkezik Pál. Nagyon világos, hogy már azelőtt, hogy találkozott Jézussal a damaszkuszi úton, megvoltak benne a vezetés, a kezdeményezőkészség és az elszántság ajándékai.

Vajon ezek lelki ajándékok voltak? Nem a mi tisztünk megítélni az ilyen dolgokat. Az biztos, hogy ezek az ajándékok nem Isten akarata szerint voltak felhasználva. Az azonban világos, hogy a tarzusi Saul meg volt győződve arról, hogy a helyesen cselekszik. Farizeusként talán arra törekedett, hogy elég buzgó legyen ahhoz, hogy kiérdemelje a mennyországot. Isten az, aki minden tehetséget és ajándékot ad. Mi döntjük el, hogy akarata szerint használjuk-e fel azokat. Ezek csak akkor válnak lelki ajándékokká, amikor úgy döntünk, hogy Neki szenteljük őket, és akkor a Lélek további ajándékokat ad, kifejezetten Isten országa építésére.

A Biblia szerint Saul fiatal volt, amikor Istvánt megkövezték Krisztus után 34-ben (Cselekedetek 7,58). Komoly leckék vártak rá. A damaszkuszi élmény után három nap sötétségben volt, hogy átgondolja a helyzetét. És helyesen döntött. Megtért, és teljes igyekezettel a helyes irányba indult.

Tudod, mik a te lelki ajándékaid? Elkötelezted-e magadat, hogy az ajándékaidat, amelyekkel rendelkezel, visszaadd Istennek, aki adta őket? Ahogy növekszel a Lélekben, egyre többet fedezel-e fel, megtudva, mit szánt Isten neked most és a jövőben?

Gondolkodtál-e már valaha azon, hogy vajon lopásnak számít-e, ha azokat az ajándékokat, amelyeket Isten az Ő országa számára adott neked, inkább magadra fordítod?

Minden jó ajándék Adója, köszönöm a képességeket, amelyeket belém ültettél. Köszönöm, hogy különleges lelki ajándékokat is adtál nekem. Mindent Neked és a Te munkádnak szentelem.