Tényleg – semmiféle megosztottság!

„Úgy nőtt föl színe előtt, mint egy vesszőszál, mint gyökér a száraz földből. Nem volt neki alakja és ékessége. Néztünk rá, de ábrázata nem volt kívánatos.” Ézsaiás 53,2

A harmadik „izmushoz” érkeztünk – és egyúttal az ötödik parancsolatban rejlő alapértékek utolsó elemzéséhez. Az előző kettőről már biztosan hallottál, erről azonban valószínűleg még nem. Mégis azonnal felismered majd. Nevezzük

„kül-izmusnak”.

Tudod, mire gondolok: az iskolában a legcsinosabb lányok kapják a legtöbb figyelmet, és gyakran őket alkalmazzák az éttermekben is. A legerősebb és legjobb megjelenésű férfiak jutnak ösztöndíjakhoz, állásokhoz és interjúlehetőségekhez. De vajon ki dönti el, hogy ki számít szépnek vagy jóképűnek? Azt gondolhatnánk, hogy a szépség a szemlélő szemében rejlik. Valaha talán így is volt. Manapság azonban inkább a televízió és az internet mondják meg.

Mikor láttál utoljára olyan Facebook-oldalt – vagy szinte bármilyen más weboldalt –, amelyen ne jelent volna meg egy laposabb hasat ígérő reklám? Bőröd és hajad tökéletesnek kellene lennie – abban ugyan nincs teljes egyetértés, hogy a hajad göndör vagy egyenes legyen. És természetesen olyan vékonynak kellene lenned, hogy akár egy nemzetközi éhezésellenes kampány reklámarca is lehetnél!

Ez nevetséges! Bár jogilag nemigen foglalkoznak vele – és nehéz is volna szabályozni, hiszen túlságosan bizonytalanok a határai –, emberek millióinak mindennapi életére van hatással. És éppen annyira helytelen, mint a többi „izmus”, amelyről eddig beszéltünk.

Sámuel próféta sem volt mentes ettől a gondolkodástól. Amikor meglátta Isai legidősebb fiát, a magas és jó megjelenésű Eliábot, úgy gondolta, hogy ő bizonyára királynak termett. Isten azonban ezt mondta neki:

„Ne nézd külsejét, se termetes növését, mert én megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember. Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.”  1Sámuel 16,7

A Biblia szerint maga Jézus sem volt különösebben feltűnő vagy megnyerő külsejű. Azt gondolnánk, hogy amikor Isten eljött erre a földre, szükségképpen Ő lett a tökéletes szépség megtestesítője. És valóban az volt – csak éppen nem külső megjelenésében.

Baj, amikor ránézünk valakire, és a külseje alapján döntjük el, mennyit ér az élete. De talán még ennél is rosszabb, amikor belenézünk a tükörbe, és ahelyett, hogy meglátnánk benne azt a gyermeket, akit Isten teremtett és megváltott, olyasvalakit látunk, aki nem elég szép, nem elég magas, nem elég jóképű vagy nem elég vékony.

Amikor az emberekre nézel, keresd bennük a lelket – ott rejlik az igazi szépség. És lehet, hogy meglepődsz azon, amit találsz.

Minden szépség Istene, segíts elhinnem, hogy a Te szemedben még én is szép vagyok. Ha ezt el tudom hinni, talán abban is segít, hogy meglássam: az a férfi is szép, az a nő is szép, ők is mindannyian szépek – még azok az emberek is ott, a távolban. A Te szerető tekintetedben mindannyian szépek vagyunk.