Békesség igazsággal

"Megmondta neked, ó, ember, hogy mi a jó, és mit kíván tőled az ÚR: csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeresd az irgalmasságot, és alázatosan járj Isteneddel." Mikeás 6:8

A békességszerzéssel az a baj, hogy olyan nehéz. A legkönnyebb — legalábbis egyesek számára —, ha harcolnak azért, amit éppen akarnak. Azok a keresztények, akik komolyan veszik a keresztény nevet, ehelyett az ördög és a maguk alantasabb természete ellen harcolnak.

Másoknak az a legkönnyebb, ha egyszerűen engednek. Csak túlélni valahogy. Élj, és hagyj élni másokat. Kerülj minden konfliktust és nehézséget, és nevezd ezt „békének".

Íme azonban Isten meghatározása:

Cselekedj igazságot. Ez azt jelenti: állj ki az elnyomottakért, segíts a szükségben lévőkön, vedd észre a társadalom peremén élő láthatatlanokat, halld meg az éhezők és a jogfosztottak néma kiáltását. Ez talán azzal jár, hogy népszerűtlen álláspontot kell képviselned. Talán azzal, hogy csúfneveket aggatnak rád, vagy kigúnyolnak. Talán még azzal is, hogy börtönbe kerülsz — mint ifjabb Martin Luther King.

Szeresd az irgalmasságot. Irgalmat a barátok és a család iránt, még akkor is, ha a barátok idegesítők, vagy ha a családtagok az őrületbe kergetnek. Irgalmat az iskola kevésbé menő gyerekei iránt. Irgalmat a munkahely különc alakjai iránt. Irgalmat… el sem hinnéd… önmagad iránt is.

Járj alázatosan Isteneddel. Körbeértünk a harmadik parancsolatban rejlő alapértékek vizsgálatában. Isten nem akarja, hogy ostoba tréfákat űzzünk a nevével, vagy hogy a gyermekei átkozására használjuk — bármennyire bosszantók legyenek is. Nem akarja, hogy csupán eljárjunk a templomba, melengessük a templompadot, szép énekeket énekeljünk, és kereszténynek nevezzük magunkat, ha mindez semmit sem jelent. Sőt azt mondta, hogy az ilyeneket kiköpi a szájából (Jelenések 3:16).

Amit akar, az az, hogy teljesen felismerjük — nos, legalábbis amennyire csak képesek vagyunk rá — a nevében rejlő bámulatos erőt, dicsőséget és jóságot. Azt akarja, hogy a fiaiként és leányaiként éljünk, teljes tudatában az Ő irántunk való szeretetének és örömének. Azt akarja, hogy alázatosan járjunk vele — se a fejünket lógatva és mártírkomplexust öltve magunkra, se az orrunkat fenn hordva, mintha mindenre tudjuk a választ.

Nagy VAGYOK, tarts meg egyszerűnek a te szeretetedben — hadd tegyem, amit kívánsz, hadd legyek olyan kedves másokhoz, amilyen te vagy hozzám, magabiztosan, de nem gőgösen, alázatosan, de nem önmagamat felőrölve. A te nevedet a maga teljes erejével és szeretetével akarom felvenni!