A hatalom neve

“Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.” 2 Mózes 20:7

A parancsolat második — még lényegesebb — jelentéséhez érdemes visszatekintenünk egy ismerősebb megfogalmazásra. Két kifejezést veszünk most újra szemügyre: mit jelenthet még az, hogy „hiába felvenni egy nevet", és mit jelent az, hogy valakit „büntetés nélkül" hagyni?

A név „felvétele" mindenki számára ismerős. Az örökbe fogadott gyermek felveszi új családja nevét. A friss házas feleség felveszi a férje nevét — vagy a házaspár felveszi egymás nevét. Vannak, akik megváltoztatják a születési nevüket, és újat vesznek fel. Ilyenkor a kiválasztott név rendszerint különleges, az illető számára fontos jelentést hordoz.

Felvesszük-e Isten nevét ily módon? Igen, felvesszük. Valahányszor kereszténynek nevezzük magunkat, felvesszük Krisztus nevét. Tudtára adjuk a világnak, hogy az ő gyermekei vagyunk, és igyekszünk az ő útját követni.

Mit jelentene hát ezt a nevet — keresztény — hiába felvenni? A „hiába" csak annyit tesz: haszontalanul, jelentés nélkül. Egész új világ tárul fel, ugye? Valahányszor bármi nem Krisztushoz méltót teszünk vagy mondunk, hiába vettük fel a nevét! Ettől ez a parancsolat — amelyet talán egyszerűnek vélnénk — abba a tartományba kerül, amelynek megtartásához bizony Jézus igazságára van szükség. Csodálatos!

Aztán ott az a különös fordulat: valakit „büntetés nélkül" hagyni. Magyarul azt mondhatnánk: „felmenteni" — kijelenteni, hogy valaki ártatlan minden vétekben.

Ha felvesszük a keresztény nevet, de megtagadjuk az erejét az életünkben — semmibe vesszük, hiába vesszük fel —, akkor valójában nem is vettük fel. Csupán egy népszerű szót használtunk a magunk céljaira. Ez pedig nem hit, és nem üdvösség; aki így tesz, azt fogja hallani Jézustól, amikor visszatér: „Nem ismerlek téged."

Isten őrizzen ettől!

Másfelől pedig azt, aki Isten nevét teljes súlyával felveszi, és komolyan is gondolja, aszerint él, ragaszkodik hozzá — azt Jézus vére és Isten kegyelme által „büntetés nélküli"-nek nyilvánítják. Nem bűnösnek mondják. Vétlennek tartják. Ámen!

Jahve, a nagy VAGYOK, hozzád futok. Bocsásd meg minden alkalmat, amikor hiába vettem fel a nevedet, és haszontalanná, jelentéktelenné tettem a kereszténységről tett vallomásomat. Hadd fussak eléd, hadd rejtőzzem el benned, és legyek örökre biztonságban. És segíts, hogy elmondhassam másoknak is: ők is megtehetik ugyanezt.