Hogyan válasszunk hőst

“Ha föllép a kevélység, a gyalázat is megjelenik, az alázatosaknál pedig bölcsesség van. Az igazakat feddhetetlenségük vezeti, de a hitetleneket elpusztítja gonoszságuk. Nem használ a vagyon a harag idején, de az igazság kiragad a halálból. A feddhetetlennek útját igazsága igazgatja, de önnön istentelenségébe bukik bele a bűnös.” Példabeszédek 11,2–5

Ha tehát bölcsek akarunk lenni, és Istenen akarjuk tartani a tekintetünket, azt jelenti ez, hogy földi emberekre egyáltalán ne tekintsünk fel? Nem, nem ezt jelenti. Sokat tanulhatunk egymástól, sőt, éppoly veszélyes lehet kerülni az emberi közösséget, és „csak Isten meg te” alapon próbálni boldogulni, mint túlságosan gyarló emberekre támaszkodni.

Sok ember van az életünkben, akire természetes módon felnézünk: szülők, tanárok, lelkészek, idősebb testvérek és barátok, meg mások. Ha tudatosan mindig Istent tesszük az első helyre, fölismerjük majd, mikor olyan gyengék és törékenyek ezek az emberek, hogy talán jobb, ha egyszerűen szeretjük őket, Isten kezében hagyjuk őket, és nem nézünk fel rájuk túlságosan. Szomorú, de mindegyik csoportban akadnak nagyon rossz példaképek, ezért igenis óvatosnak kell lennünk.

Hogyan válasszunk jó példaképet? A Példabeszédek ismét ad némi útmutatást. (S persze ennél a néhány versnél jóval több is van.) A fenti versek négy szempontot adnak:

2. vers: „az alázatosak”. Vajon a hőseid alázatos emberek, vagy azt hiszik magukról, hogy ők Isten ajándékai a számodra? Ha ezt hiszik, akkor valószínűleg nem azok!

3. vers: becsületes, feddhetetlen emberek. Megesett már veled, hogy csalódtál valakiben, akit tiszteltél és akiben bíztál, csak hogy kiderüljön: álnok és hamis? Ez fáj! Mondd el Istennek. Mondd el egy istenfélő barátnak. De ne hagyd, hogy téged is romlásba döntsön!

4. vers: „igazságos” emberek. Ez a példabeszéd kifejezetten szembeállítja az igazságos életet — vagyis azt, amelyet Isten alapértékei szerint élnek — azokkal, akik szerint a vastag pénztárca teszi értékessé az embert. Ne dőlj be ennek! A te mérlegednek a végösszege (bármit mondjon is az adótörvény) nem „a nettó vagyonod”!

5. vers: „feddhetetlen”-ség. Ez mindent elmond, ugye? Ha tudni szeretnéd, milyen a feddhetetlen”-ség, olvasd el a 15. zsoltárt, és figyeld meg: az egyik legszigorúbb próbája az, hogy az ilyen ember ugyanaz, akár egyedül van, akár mások figyelik.

Kik a te hőseid?

Menny Királya, te vagy az én Hősöm! Hozzád mérek mindent. Persze mindannyian elmaradunk a tökéletességtől, és nem várom el a barátaimtól, hogy hozzád foghatók legyenek, de olyanokat szeretnék választani, akik hozzám hasonlóan téged akarnak követni és utánozni.