George Vandeman — A televíziós evangelizáció úttörője

„A régiek, íme, beteljesedtek, és most újakat hirdetek; mielőtt megvalósulnának, tudatom veletek. Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a föld széleiről...”

Ézsaiás 42:9–10

George Vandeman — akárcsak előtte H. M. S. Richards — új médiafelületek úttörője volt. Már 21 éves korában rádiós munkát végzett, miközben az Emmanuel Missionary College hallgatója volt, amely ma Andrews University néven ismert. Másodéves egyetemista korától teljes idejű evangelistaként dolgozott.

Egyik legismertebb jellemzője a szelíd, barátságos hangja volt. Úgy beszélt, mintha közeli barátként ülne melletted a nappalidban, együtt lapozva a Bibliát, hogy megnézzétek, mi áll benne. Sikeres lett, és tudta, hogy megtalálta helyét Isten munkájában. Ezért a Michigani Egyetemen mesterfokozatot szerzett beszéd- és kommunikációtudományból.

Egyházi vezetői pozíciókban is szolgált, de leginkább a nagyvárosok evangelizálása érdekelte. Az 1950-es években más evangelistákkal — például Fordyce Detamore-ral — együtt nagyszabású evangelizációs kampányokat indított a nagyvárosok elérésére.

Ekkor kezdődött Vandeman úttörő munkája is. Ahogy Richards felismerte a rádió jelentőségét, Vandeman ráébredt, hogy a televízió még szélesebb körben viheti el Isten üzenetét. Nem sokkal korábban sokan még azt mondták a televízióról, hogy csak múló divat, amely hamar eltűnik majd. 1956-ban azonban az Egyesült Államokban közel hétmillió televíziókészüléket adtak el.

Vandeman ezért kísérleti televíziós műsorokat kezdett készíteni, amelyek helyi evangelizációs sorozatok előkészítésére szolgáltak. Kezdetben nem kapott anyagi támogatást, így egy időre félre kellett tennie a projektet. De 1956 tavaszán Washingtonban adásba került az első fekete-fehér It Is Written műsor.

Isten ismét „új dolgot” kezdett el.

Új dolgok Istene, Te újjá teszed az embert Fiad által. Új szívet és új gondolkodást adsz nekünk. Az emberi kreativitás is Tőled származik, amely új találmányokat hoz létre újra és újra. Nem minden ötletünket használjuk azonban a Te dicsőségedre. Én azt szeretném, hogy minden gondolatom és képességem a Tiéd legyen. Segíts, hogy az új technológiát arra használjam, hogy teljes szívemből, lelkemből, értelmemből és erőmből szeresselek Téged — és embertársaimat is, mint önmagamat.