W. W. Prescott — Egy új látás

„És ahogyan felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának felemeltetnie, hogy aki hisz őbenne, annak örök élete legyen.” János 3:14–15

Az 1888-as minneapolisi konferencia ugyan megosztó volt, de egyben sorsdöntő is. Azonnali következményei voltak Isten munkájára nézve. Ezek közül az egyik W. W. Prescott életében és szolgálatában mutatkozott meg.

Prescott szülei részt vettek a korai adventmozgalomban, és ő maga is már egy ideje prédikátor volt. Azt mondta, hogy amikor először kezdte el a munkáját, úgy gondolta: „az a feladat, hogy bebizonyítsuk a tanításokat.” Úgy hitte, egy prédikátornak csak annyit kell tennie, hogy „egyszerűen bizonyítsa” az egyházi tanítások igazságát.

Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos emberek számára ez nagyon jól működik. A logikus gondolkodású emberek, különösen azok, akik már addigi ismereteik szerint is Istent követték, gyakran örömmel reagálnak egy olyan megközelítésre, amely egyszerűen azt mondja: „Nézd, ez Isten Igéje, és ezt mondja” a szombatról, a halottak állapotáról vagy bármi másról.

Arra azonban ügyelni kell, hogy az új hívő ne kezdje azt gondolni, hogy az igazság pusztán értelmi elfogadása ugyanaz, mint a megtérés. Prescott lelkész azt mondta, hogy 1888 után teljesen „új nézete” lett ezekről a tanításokról. Attól kezdve „félretette az egészet, és a legegyszerűbb módon kezdte Krisztust bemutatni.”

Ez azt jelenti, hogy egyáltalán ne tanítsunk tanokat? Természetesen nem! Prescott azt mondta, hogy a tanításokat leginkább úgy lehet megérteni, mint „Krisztus evangéliumát helyesen megértve.” Más szóval, amikor megismerted Jézust, és megláttad, milyen hatalmas ajándékot adott neked az üdvösségben, minden más a helyére került. Természetesen szeretni akartad Őt és szeretni másokat! Természetesen Őt helyezted első helyre az életedben, örömmel vártad az ígért nyugalom napját, tisztelted a házassági fogadalmaidat, és így tovább. Természetesen örömmel tanultad meg, hogy Ő a te szószólód a mennyei ítéletben, és hogy hamarosan visszatér.

W. W. Prescott még nem tudta, de a munkája csak most kezdődött.

Krisztus, felemellek Téged. Fel akarlak emelni a gondolataimban, fel akarlak emelni a beszélgetéseimben, és fel akarlak emelni az imádságaimban, de leginkább a tetteimben akarlak felemelni. Azt szeretném, hogy az emberek ugyanazt a szeretetet érezzék, amely Belőled sugárzott, amikor látják, amit teszek.