Egyedül Krisztus

„Mert az ő alkotása vagyunk Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtetve, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.” Efézus 2:10

Az 1888-as minneapolisi konferenciát megelőző években vita bontakozott ki. A. T. Jones, E. J. Waggoner és mások határozottan azt állították, hogy üdvösségünk kizárólag Isten kegyelmébe vetett hit által van. Mások, különösen G. I. Butler, ragaszkodtak ahhoz, hogy ha ezt mondják, akkor az emberek azt fogják hinni, hogy többé egyáltalán nem szükséges megtartani Isten törvényét.

Amikor elérkezett a konferencia ideje, Butler lelkész leveleket küldött, de személyesen nem jelent meg. Ellen White, aki Kaliforniából érkezett, saját gyengesége ellenére, azt mondta, hogy a légkör kezdettől fogva haragos és konfrontatív volt. Elmondta, hogy Waggoner és Jones „keresztény úriemberekként” mutatták be tanulmányaikat és következtetéseiket, és könyörgött a konferencia résztvevőinek, hogy Krisztushoz méltó módon viselkedjenek, és ne legyenek dühösek vagy megosztóak csak azért, mert nem mindenben értenek egyet. Azt mondta, hogy Isten mindig vezet bennünket, ezért nem kell sem meglepődnünk, sem felháborodnunk, amikor új dolgokat tanulunk, hanem közösen, imádkozva kell azokat tanulmányoznunk.

Néhányan azzal vádolták Jones-t és Waggonert, hogy szembefordultak mindazzal, amit az adventisták mindig is tanítottak, de Ellen White ezt mondta: „E. J. Waggoner lelkész megkapta azt a kiváltságot, hogy világosan beszéljen, és bemutassa nézeteit a hit általi megigazulásról és Krisztus igazságáról a törvénnyel kapcsolatban. Ez nem új világosság volt, hanem régi világosság, amelyet oda helyeztek, ahová tartozik: a harmadik angyal üzenetébe… Ez számomra nem volt új világosság, mert magasabb tekintélytől kaptam az elmúlt negyvennégy év során, és tollal és szóval is bemutattam népünknek az Ő Lelkének bizonyságtételeiben” (Ms. 24).

Ekkor a vitatkozó felek azt mondták, hogy Ellen White-ot befolyásolták, és azt sugallták, hogy prófétai ajándéka megromlott.

Az a szakadás, amely az 1888-as konferencián kezdődött, a mai napig hatással van ránk. Tanulmányozd magad a Bibliát. Szerinted mit tanít? Ha felismerjük, hogy a törvény megtartása (amellett, hogy lehetetlen) nem képes megmenteni bennünket, vajon ez azt jelenti, hogy többé egyáltalán nem engedelmeskedünk? Vagy az a bizonyosság és bizalom, amely abból fakad, hogy biztonságban vagyunk Jézusban, arra késztet bennünket, hogy még teljesebben engedelmeskedjünk, és képessé tesz bennünket arra is, hogy istenfélő módon gondolkodjunk és cselekedjünk?

Mérhetetlen kegyelem Istene, köszönöm az üdvösség ajándékát! Segíts, hogy ebben éljek és megnyugodjak, majd örömmel csatlakozzam Hozzád abban a munkában, amelyet előre elkészítettél számomra.