DR. KATE LINDSAY, AZ ÁPOLÓI KÉPZÉS VEZETŐJE

„Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.” Máté 19:26

Kate ránézett a görög szövegű oldalakra, amelyeket éppen lefordított. Igen, ezek voltak a legjobbak, amire képes volt. Átadta őket a mogorva görögtanárnak. Az átnézte őket, és még jobban összeráncolta a homlokát. További kérdéseket tett fel neki görögből, egyre többet, egészen addig, amíg túl sötét nem lett ahhoz, hogy lássanak. Vonakodva be kellett engednie az orvosi iskolába. Itt nem is ő volt az egyetlen nő. 1876-ra a Michigani Egyetem vezetősége kimondta, hogy a koedukáció bevett gyakorlat.

Dr. Kate Lindsay 1875-ben végzett az osztályelsőként. Azonnal hozzálátott, hogy megváltoztassa az ápolás tudományát az Egyesült Államokban. Először a Battle Creek Szanatórium munkatársa lett. Ezután elkezdett küzdeni egy saját ápolóképző iskola létrehozásáért. Végül sikerült is, de amikor kevés volt az idő vagy a pénz, azokat inkább az egyre növekvő betegellátásra fordították, nem pedig a tanulók képzésére.

Dr. Lindsay tovább haladt előre. Ragaszkodott ahhoz, hogy a tanítványai ne mulasszák el az óráikat. Természetesen anatómiáról és élettanról tartott előadásokat, de arról is beszélt, hogy az ápolóknak együttérző szívvel kell rendelkezniük — meg kell érteniük, hogy ahogyan a Battle Creek Szanatórium, sőt a Hetednapi Adventista Egyház egésze is tanította, a beteg nem csupán egy betegség, hanem egy ember, aki megtört, és akit helyre kell állítani — és ez magában foglalja a szívet és a lelket is, nemcsak a testet.

Természetesen a testtel kapcsolatban is elég szigorú volt. A jelentkezőket az irodájában fogadta, és bár nem tette olyan kellemetlenné a beszélgetést, mint amilyen az ő görögtanárral való vizsgája volt, nem finomkodott. Megvizsgálta a tanulmányi eredményeiket, az elszántságukat, a felkészültségüket, a lelkületüket… majd így szólt: „És amikor legközelebb látlak, az a fűző legyen levéve!”

Dr. Lindsay az egészséges étrendet, a természetes gyógymódokat, a friss levegőt és a vizet népszerűsítette. Rengeteget írt, ápolói klubot alapított, és gyakran találkozott az orvosi társasággal. Valóban eljutott Palesztinába, és sok más országba is (bár nem egy kis saját készítésű szekéren). Dr. Lindsay olyan országot hagyott maga után, ahol az ápolás valódi hivatássá vált, és ez az ő fáradhatatlan munkájának és más elkötelezett nők erőfeszítéseinek volt köszönhető.

Együttérzés Istene, Te megérintetted a leprásokat és a lázas homlokokat. Azt mondtad: „Menj, és többé ne vétkezz.” Egész falvakat hagytál magad mögött betegség nélkül. Te adod a tiszta vizet, a friss levegőt, a gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a békét és örömöt, amelyek lehetővé teszik az egészséget. Akár az egészségügyben dolgozom majd, akár nem, segíts, hogy együttműködjek Veled a saját egészségem és mások egészsége érdekében.