ELLEN LANE — FELSZENTELT LELKÉSZ

„És hallám az Úrnak szavát, a ki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!” Ézsaiás 6:8

Michigan államban, Ypsilantiban két fiatal egy iskolába járt. Tanárok szerettek volna lenni. A nevük Ellen S. Edmonds és E. B. Lane volt. Megszerették egymást, összeházasodtak, és vettek egy farmot Bedford megyében. De továbbra is olvasták a Review and Herald-ban a felhívásokat, amelyek arra buzdították az elkötelezett adventistákat, hogy lépjenek be a szolgálatba. Nem volt könnyű döntés. Imádkoztak és imádkoztak.

Végül eladásra hirdették meg a farmjukat. „Lássuk, mi történik.”

Az történt, hogy egy héten belül vevőre talált! Még mindig nem voltak biztosak. Úgy döntöttek, hogy megkérdezik az egyház vezetőit, különösen a White házaspárt. Vajon Ellen White látomásban látta a választ? Nem, ő és a férje azt mondták a Lane házaspárnak, hogy a meggyőződésüket kell követniük.

Ellen és E. B. tudták, hogy ez a helyes. Eladták az otthonukat, és beléptek a szolgálatba, és E. B. azonnal prédikátori engedélyt kapott. De természetesen nem egyedül dolgozott. Ellen is segített. Ő is prédikált, és néhány embernek még jobban is tetszett az ahogy ő prédikál, mint ahogy a férje prédikált!

Több államban dolgoztak, még olyan súlyos megpróbáltatások ellenére is, mint egy kisgyermek halála és Lane asszony tífuszbetegsége. Visszatértek Michiganbe, és 1878-ban a Generál Konferencia Ellen Lane-nek is prédikátori engedélyt adott. Ő volt az egyik első nő, aki ilyet kapott. Később a michigani konferencia egy tábori összejövetelen megújította az engedélyét.

Együtt továbbra is lelkekért dolgoztak. Egy ponton úgy döntöttek, hogy több embert érhetnek el, ha külön dolgoznak, ezért egyszerre különböző helyeken tartottak sorozatokat az államban. De újabb fájdalom várt rájuk. Lane lelkész súlyosan megbetegedett. Először nem szólt a feleségének, mert nem akarta megszakítani az összejöveteleit. De aztán rájött, hogy a helyzet komoly, ezért üzent neki. Rosszabb volt, mint gondolta. Szinte azonnal meghalt.

Szegény Lane asszony. Természetesen gyászolta és siratta, de tudta, hogy újra látni fogja szeretett férjét, és addig is még sok embert kell megszólítani. Ezért visszatért a munkájához egyedül, azzal a tudattal, hogy valójában soha nincs egyedül.

Megtört szívűek Istene, remélem, hogy Veled együtt dolgozhatok egy társ mellett, de ha egyedül kell dolgoznom, emlékeztess arra, hogy soha nem vagyunk egyedül. Te mindig velünk vagy, még akkor is, amikor a világunk darabokra hullani látszik.