FELAJÁNLOTT ÉLET

„Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.” 2Timóteus 4:6–8

Ellen White elég sokáig élt ahhoz, hogy lássa, amint az egész világ háborúba sodródik, bár az Egyesült Államok ekkor még nem csatlakozott az európai konfliktushoz. Bizonyára még inkább meg volt győződve arról, hogy Jézus hamarosan eljön.

Élete utolsó éveiben idejének nagy részét kéziratok előkészítésével töltötte kiadásra. Fontosnak érezte, hogy az emberek kezébe juttasson minél többet abból a világosságból, amelyet Istentől kapott, . Azt is szerette volna, hogy mindent addig szerkesszenek és javítsanak, amíg a lehető legtökéletesebb nem lesz. Ez önmagában is akadályt jelentett azok számára, akik azt hitték, hogy az ihletés úgy működik, hogy Isten szó szerint diktálja a szavakat. Hogyan lehetne Isten szavait szerkeszteni és megváltoztatni?! Ellen White így magyarázta: „Isten nem a szavakat ihlette, hanem az embert.” (Az ihletésről és annak működéséről szóló teljes magyarázatát elolvashatod *A nagy küzdelem* bevezetőjében. Érdemes elolvasni, és sok vitatott kérdést tisztáz.)

Ellen G. White 1915. július 16-án halt meg. Még ma is különleges helyet foglal el az egyház életében.

A whiteestate.org szerint: „Halálakor Ellen White irodalmi munkássága körülbelül 100 000 oldalt tett ki: 24 jelenleg is forgalomban lévő könyv; két, kiadásra kész kézirat; 5 000 folyóiratcikk az egyház lapjaiban; több mint 200 traktátus és füzet; körülbelül 35 000 gépelt oldalnyi kézirat és levél; 2 000 kézzel írt levél és naplóanyag, amelyek lemásolva további 15 000 gépelt oldalt tesznek ki. A halála után összeállított gyűjtemények révén a jelenleg nyomtatásban lévő könyvek száma meghaladja a 130-at.”

Ez elég megdöbbentő egy „fiatal és gyenge” lánytól, akit 16 évesen hívott el Isten, hogy az Ő hírnöke legyen.

Te, aki elhívsz és felhatalmazol bárkit, akit akarsz, engem is hívsz. Teljesen Neked és a Te ügyednek szentelem magam, hogy Isten szeretetét mindenfelé terjesszem. Akár Bangladesbe hívsz, akár csak az utca túloldalára, beszélni, festeni, segíteni, építeni vagy bármi másra, tudom, hogy arra hívsz, hogy szeressek — szeresselek Téged, és szeressek mindenkit, mindenkor. Segíts, hogy ezt tegyem.