ELLEN, FIATAL ÉS GYENGE

„Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked.” Jeremiás 1:7

A második látomásában, nem sokkal az első után, Isten figyelmeztette Ellen Harmont azokra a nehézségekre, amelyeken át fog menni. Meg kellett osztania minden üzenetet, amit kap, az emberekkel, oda menve, ahová Isten küldi, és azt mondva, amit Ő mond neki, de nem mindenki fog hallgatni rá. Ellen nem tudta elhinni, hogy Isten valakit „ilyen fiatalon és gyengén” hív el.

„Hogyan mehetnék én, aki még csak gyermek vagyok, egyik helyről a másikra, és tárhatnám fel az emberek előtt Isten szent igazságait? A szívem rettegve húzódott vissza ettől a gondolattól.”

A családja és a barátai megpróbálták bátorítani, és az apja emlékeztette, hogy ha Isten küldi, akkor erőt is ad hozzá. De Ellen nem tudta elviselni a gondolatot, és újra kétségbe esett.

Néhány barátja összejöveteleket tartott a házukban, hogy érte imádkozzanak, de ő nem akart lejönni. Amikor végül mégis lejött, valami különleges történt. Az ott lévő egyik férfi, „Pearson atya”, korábban ellenezte a látomásokat, de most itt volt, hogy azért imádkozzon, hogy Ellen alárendelje akaratát Istennek.

Ellen elmondása szerint a körülötte lévő sűrű sötétség visszahúzódott, és valami tűzgolyóhoz hasonló dolog költözött a mellkasába. Angyalok vették körül, ismételve: „Tedd ismertté másokkal, amit kijelentettem.”

Pearson atya felkiáltott: „Egy tűzgolyó jött le az égből, és egyenesen szíven találta Harmon testvérnőt. Láttam! … Soha többé nem fogok kételkedni. Mostantól segíteni fogunk.”

Ellen egyetlen dolgot kért Istentől. Mi van, ha elbizakodik, és különlegesnek tartja magát a látomások miatt? Isten megígérte, hogy ha ilyen veszélybe kerülne, „megpróbáltatások által magához vonja” (lásd 2Kor 12:7-9).

És valóban, amikor beszélt, bár a tüdeje beteg volt, és otthon alig tudott beszélni, tisztán és érthetően lélegzett és beszélt, akár két órán keresztül is. Az összejövetel után azonban a betegsége visszatért. Ilyen módokon Isten továbbra is világossá tette ennek a fiatal lánynak, hogy vele van, és az Ő erejével bármit meg tud tenni.

Fiatalok és gyengék Istene, az időseké, az erőseké, a bölcseké és a balgáké is, segíts, hogy hit által ragaszkodjunk Hozzád, hogy azt tegyük, amit kérsz — sem többet, sem kevesebbet —, hogy oda menjünk, ahová küldesz, és soha ne bízzuk el magunkat emiatt.