ELLEN G. WHITE — GYENGE, HOGY ERŐS LEGYEN

„Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.” 2. Korintus 12:10

Ellen Gould Harmon 1827. november 26-án született, ikerlányok egyikeként.

Szerető, keresztény családban nevelkedett, ahol arra tanították, hogy szeresse és kövesse Istent. Amikor Ellen kilencéves volt, hazafelé tartott az iskolából, egy egyszerű esemény örökre, drámaian megváltoztatta az életét. Mondott valamit, amin egy idősebb lány megsértődött. Az idősebb lány egy követ dobott feléje, amely Ellen szemöldöke közé talált, és olyan súlyos sérülést okozott, hogy haza kellett vinni, és hetekig kritikus állapotban feküdt.

Az édesapja távol volt, és amikor hazatért, Ellen már felkelt az ágyból, de apja szó szerint nem ismerte fel őt. Ellen nagyon érzékeny gyermek lévén, fájdalommal vette ezt tudomásul; túl fiatal volt ahhoz, hogy megértse, miért nem ismeri fel az apja a saját lányát, de az apja bocsánatot kért és vigasztalta őt. Ekkorra már világossá vált, hogy életben marad, de a sérülése nemcsak az arcát torzította el, hanem légzési nehézségeket, fejfájásokat és egyéb egészségügyi problémákat is okozott, amelyek egész életében hatással voltak rá.

A sérülése utáni két évben annyira szeretett volna iskolába járni, hogy újra és újra próbálkozott, de olyan gyenge volt, hogy gyakran haza kellett mennie, és hetekig pihennie. Az iskolában azt a lányt, aki a követ dobta, felügyelővé nevezték ki, és ahogy Ellen a naplójában leírta, megbánta a történteket, és türelmesen megtette a tőle telhetőt, hogy segítsen Ellennek az olvasásban és az írásban.

Ez a történetnek egy kevésbé ismert része, de kiváló példa arra nézve, hogy mit kell tennünk, amikor megbántanak minket, vagy amikor mi bántunk meg másokat. Megpróbálhatjuk helyrehozni a hibát, ha mi voltunk a bántók, és megbocsáthatunk, ha minket bántottak meg. Az igazság az, hogy életünk során mindkettőben többször is részünk lesz.

Világossá vált, hogy Ellen többé nem lesz képes iskolába járni, vagy kitartóan tanulni. Nagyon csalódott volt, és beletörődött abba, hogy rokkant lesz. Nem is sejtette, hogy Istennek olyan tervei vannak vele, amelyeket el sem tudott képzelni!

Megbocsátó Úr, még a kereszten is bocsánatért könyörögtél azokért, akik bántottak Téged. Segíts, hogy ilyen lelkületem legyen, hogy kész legyek megbocsátani, ahogyan nekem is megbocsátanak. Segíts abban is, hogy eleve ne veszítsem el a türelmemet, de ha mégis, legyek kész bármilyen módon jóvátenni.