Régimódi tábori találkozó

„Miután könyörögtek, megrendült az a hely, ahol összejöttek, és beteltek mindnyájan Szentlélekkel, és az Isten igéjét bátran hirdették. A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy volt, és vagyonából senki semmit nem mondott magáénak, hanem mindenük közös volt.” – Apostolok cselekedetei 4:31, 32 REV

Az egyik legnagyobb ötlet, amivel Joshua Himes meglepte a korabeli advent mozgalmat, a sátoros táborozások különleges gondolata volt. A sátoros táborozásokat nem az adventisták találták ki, csak új értelmet adtak ezeknek a lelki összejöveteleknek. 
Az első táborok nem olyanok voltak, mint a maiak. Kibéreltek egy területet, amelyen volt forrásvíz, és fák vetettek árnyékot, és természetesen tágas, szép hely állt rendelkezésükre. Akár székeket is használhattak, de valószínűleg farönkökre helyezett hosszú deszkákból készítettek ülő alkalmatosságokat. A sátor egyik végébe állították fel a szónoki emelvényt. 
Az összejövetelnek helyet adó területen több nagy, a cirkuszi sátorhoz hasonló építményt állt, a sátrakban pedig a különböző városokból vagy államokból érkezett személyek laktak. Közösen étkeztek, és esős időben a találkozókra is a sátrakban került sor. 
Egy ilyen sátor bérlése egy hétre – étkeztetéssel együtt – 1,42 és 2 dollár között mozgott. Ezenkívül voltak étkezésre felállított sátrak is, valamint a lovaknak és a szekereknek kialakított helyiségek, ezeket napi 25 centért lehetett igénybe venni. Ilyenkor ki-be jártak a táborba a lovaskocsik és a ló vontatta omnibuszok. Idővel ezek a táborok a lelki és társadalmi találkozások igazi helyszíneivé váltak. A laikusok félárat fizettek, a prédikátoroknak pedig ingyenes volt az utaztatás. 
Az első adventista táborra 1842 júniusában került sor, Himes irányításával, nagyjából 7000–8000 személy részvételével. A legtöbb mai tábor nem lenne képes ekkora tömeget vendégül látni. Az 1842-es évben harmincegy tábort szerveztek, 1843-ban negyvenet, 1844-ben pedig legalább ötvennégyet, és hozzávetőleg 14.000–15.000 személyt láttak vendégül. 
Joshua Himes csak azt végezte, amit Isten előre eltervezett számára. 

Történelem nagy és érzelemdús eseményeinek Istene, Te előre tudtál erről a mozgalomról, és azt is tudtad, milyen gyümölcsöt fog teremni! A szolgálatokat végző személyek teljes szívvel követtek Téged, és azt tették, amit elvártál tőlük. Segíts, hogy hasonló hittel kövesselek, és sose feledkezzek meg arról, hogy a terveim csak a Te kezedben vannak biztonságban!