Az első lépések a világosság felé

„Monda pedig az angyal néki: Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged, Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.” Lukács 1:13, 16

A „testamentumközi időszaknak” nevezett sötét korszakban is voltak hűséges emberek, akik „igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak” (Lk 1:6). Zakariás és Erzsébet is közéjük tartozott. 
Zakariás pap volt, és épp az oltárnál végezte templomi szolgálatát, amikor angyal jelent meg előtte. Biztosan megrémült. Gábriel angyal szelíden megszólította: „Ne félj!”, majd olyan hírt közölt vele, amire Zakariás egész életében várt: fia fog születni! 
Zakariás számára hihetetlennek tűnt az üzenet, ezért az angyal megdorgálta őt, majd kijelentette, hogy a hitetlensége miatt a fia születéséig nem fog tudni beszélni. 
Amikor kijött a templomból, az emberek látták rajta, hogy történt vele valami, de ő semmit sem mondhatott nekik, mivel megnémult. Erzsébetet is feltehetően írásban értesítette a történtekről. Felesége terhes lett, Zakariás pedig csak azután szólalhatott meg, miután a fiú megszületett, s a nevét felírta egy táblára: „János legyen a neve!” – hiszen ezt az utasítást kapta az angyaltól. 
Azonban sem Zakariás, sem Erzsébet nem tudta, hogy Gábriel már Máriának is meghirdette Jézus születését, és hogy a fiúk, János fogja előkészíteni a Messiás útját. 
Vajon Zakariáshoz és Erzsébethez hasonlóan mi is tisztességesen élünk az Úr előtt, megtartjuk az Ő parancsolatait, tiszta a lelkiismeretünk? Felismerjük a Tőle kapott világosság sugarait, és engedjük, hogy azok vezéreljenek? Vagy még akkor is ellenkeznénk, ha egy arkangyal jönne le hozzánk a mennyei üzenettel? 
Isten különböző módon küldi folyamatosan a világosságát hozzánk. Van világosság, amit csak a mi számunkra küld, és van, amit nekünk kell megosztanunk a családtagokkal, a barátokkal vagy akár a gyülekezettel, továbbá vannak olyan világosságok is, amelyeket az egész világgal meg kell osztanunk. Készítjük-e mi is az Úrnak útját? 
Magasságos Isten, napjaink számodra pillanatok csupán, mégis számontartod azokat. Te tudod, mikor megfelelő a pillanat arra, hogy választ kapjunk a kéréseinkre. Segíts, hogy hűséges gyermekeid lehessünk, és megosszuk embertársainkkal a Te szeretetedet!