Nagylelkű szív

„És ímé, Boáz kijöve Bethlehemből, és monda az aratóknak: Az Úr legyen veletek! És ők mondának néki: Áldjon meg téged az Úr!” Ruth 2:4

Sokat elárul valakiről az, hogy miként bánik másokkal, főleg azokkal, akik a jótéteményekért semmit sem adhatnak cserébe, vagy alacsonyabb társadalmi réteghez tartoznak. Ruth a bírák idejében élt, amikor mindenki azt csinált, amit akart. Egy ilyen világban bukkant fel Ruth életében a tiszta jellemű Boáz.

Isten már az ókorban rendelkezett a szegények védelme érdekében: az aratáskor elhullott magvakat például ott kellett hagyni a mezőn, hogy az özvegyek és az idegenek felszedhessék. Sajnos gyakran megtörtént, hogy a rászorulók éhen haltak, mert sokan figyelmen kívül hagyták ezt a törvényt, Boáz viszont nemcsak kötelességből, hanem hittől és együttérzéstől vezérelve tiszteletben tartotta ezt a rendelkezést.

Egy olyan korszakban, amikor a sebezhetőség és a hátrányos helyzet nagyon veszélyes volt, Boáz biztonságot nyújtott Ruthnak. Igaz hite nem csak a szavaiban vagy a szertartások betartásában mutatkozott meg, hanem abban is, ahogy a körülötte élő emberekkel bánt.

Boáz nem kérkedett a cselekedeteivel. Talán lett volna mivel büszkélkednie, de ő nem kereste a hírnevet vagy az elismerést. Megtett mindent Ruth és az anyósa biztonsága és ellátása érdekében. Cselekedett, pedig nem is tudta, ki volt ez a nő korábban, még mielőtt szívét megérintette volna Ruth szépsége. Valószínűleg a környékbeliek tudták, hogy ha segítségre van szükségük, nyugodtan fordulhatnak Boázhoz.

Szeretném, ha engem is így ismernének az emberek. Vajon lehetnék olyan ember, aki mellett mások biztonságban érzik magukat, lehetnék az a hang, amely vigaszt nyújt, az a cselekedet, amely reménységet ébreszt? Szeretnéd, ha nagylelkű személynek tartanának az emberek?

Napjainkban sok ember beszél szépen, de kevesen élnek is ekképpen. Az igazi hit az egyszerű tettekben mutatkozik meg, valamint abban a jóságban, amely nem vár elismerést.

Özvegyek és árvák Védelmezője, Te magad vigyázol minden lélekre a szeretetre kész kezek által. Segíts, hogy oda tudjak figyelni a körülöttem élők szükségleteire, és vigaszt, reménységet nyújtsak nekik! Add, Uram, hogy általam a Te szereteted csendben, de láthatóan munkálkodhasson! Szeretném, hogy magatartásom eredményeképpen egy lélek mosolyra fakadjon, és megérezze szíved nagylelkűségének vigasztalását.