Menj oda, ahol szeretet van!

„Ruth pedig monda: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled! Mert ahova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled! Ruth 1:16-17

Ruth és Ráháb életének van néhány közös vonása. Mindketten pogány származásúak voltak, olyan családban nőttek fel, ahol nem ismerték az Urat. Ennek ellenére mindketten találkoztak az igaz Istennel, és elhatározták, hogy olyan hittel követik Őt, amely nemcsak saját életüket, hanem Izrael népének életét is megváltoztatja.

Milyen lehet az a szeretet, amely arra késztet egy fiatal özvegyet, hogy hagyja el a családját, szülőhazáját annak szokásaival együtt, és gyászoló anyósával elinduljon az ismeretlenbe? Orpa is szerette az anyósát, és sírt, amikor el kellett válniuk egymástól, mégis visszatért a családjához. Egy olyan világban, ahol mindenki a menekülő utat keresi, Ruth úgy döntött, hogy marad.

Egy dolog biztos: szerette Naómit, és Naómi is szerette őt. Boáznak elsősorban az tetszett, hogy Ruth hűségesen gondoskodik gyászoló anyósáról (Ruth 2:11). Miután megdicsérte a fiatal nő jóságát, áldást mondott rá: „Fizessen meg az Úr a te cselekedetedért, és legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izráelnek Istenétől, akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél” (Ruth 2:12).

Sokakat jobban vonz a szeretet és a jóság, mint az igehirdetés. Az igazság képes meggyőzni az elmét, a szeretet viszont a szívet hódítja meg. Jézus nem csak azt várja el, hogy megértsük, hanem hogy szeressünk is Őt, ahol pedig igazi szeretet lakozik, ott megnyilvánul Isten akarata.

Szeretet nagy Istene, aki szelíd szárnyadon hordozol, taníts meg úgy szeretni, mint Ruth – kitartó szívvel, még akkor is, amikor nem tudom, merre visz az út. Amikor félek, emlékeztess rá, hogy hűséged határtalan. Töltsd be lelkemet jósággal, hogy bármit teszek és mondok, világosságot árasszak magam körül!