Mindenképp dicsőítsd Őt!

„És ismét teherbe esék, és fiat szűle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszűnék a szüléstől.” 1Mózes 29:35

A Biblia nem beszél Lea érzelmeiről. Mit érezhetett, amikor őt adták feleségül Jákobhoz, miután Jákob hét évig a testvéréért, Rákhelért szolgált? Egyáltalán volt-e beleszólása, vagy csak engedelmeskednie kellett az édesapjának? Szerette Jákobot? Egyáltalán tetszett neki?

Biztosan el tudjuk képzelni, mit érezhet egy olyan nő, aki tudja, hogy azzal a személlyel házasodott össze, aki nem őt akarta feleségnek. Ráadásul a későbbiekben a lánytestvérével együtt kellett osztozniuk Jákobon. Fájdalmas és nehéz helyzet volt ez Lea számára.

A bibliai leírás rávilágít néhány tényre. Amikor Leának megszületnek az első gyermekei, kijelenti: „Meglátta az Úr az én nyomorúságomat”, és valahányszor fia születik, egyre jobban reménykedik abban, hogy Jákob szeretni fogja őt.

Közben viszont történik valami. Az első három gyermekének megszületése után azt gondolja, hogy Jákob most már végre ragaszkodni fog hozzá. Amikor azonban megszületik a negyedik gyermeke, a Biblia szerint ezt mondja Lea: „Most már hálákat adok az Úrnak”, és fiának a Júda nevet adja, amelynek jelentése: „áldott az Isten”.

Lehet, hogy Lea megtanulta azt a nehéz leckét, amit Isten minden gyermekének meg kell tanulnia, éspedig: bármilyen körülmény között dicsőíteni kell Istent! Talán megértette, hogy úgy lehet a legtöbbet kihozni még a leghátrányosabb helyzetekből is, ha Istenre bízzuk magunkat, és egyszerűen az Ő gyermekeiként élünk. Bármi jöjjön, türelemmel fogadjuk, és várjuk, hogy Isten mindent az Ő magasztos terve szerint igazgasson.

Azon gondolkodom, mit érzett volna Lea, ha tudja, hogy az ő fiától származik majd Izrael későbbi királya. Júda Dávid király elődje volt, és a bibliai származástan szerint a Jézus Krisztus elődje is.

Milyen döntést hozunk ma, aminek – még ha jelentéktelennek tűnik is – jelentős hatása lehet Isten ránk vonatkozó terveire?

Dicsőítésre méltó Isten, megérdemled szívem teljes háláját! Segíts, hogy dicsőítselek, akár „értem”, hogy mi történik körülöttem, akár nem! Emlékeztess rá, hogy drága gyermeked vagyok, még akkor is, amikor úgy érzem, hogy a körülöttem élők számára nem igazán számítok! Csodálatos és erős vagy, amit értelmemmel fel sem foghatok! A legfontosabb azonban az, hogy Te vagy az én drága Atyám.