Isten szóba áll a bűnösökkel

„És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? És miért csüggesztéd le fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.” 1Mózes 4:6-7

Kain ismerte az áldozati szabályokat. Folyamatosan figyelte az édesapját, Ádámot, amikor áldozatot mutatott be az oltáron. Most pedig ketten a testvérével mutatják be saját áldozatukat. Ábel egy bárányt hozott. Pásztoremberként sok állata volt, így hát nem érezte meg a hiányt. A földművelő Kain pedig azt gondolta, hogy az ő gyümölcsei és zöldségei ugyanolyan megfelelőek az áldozathoz. Istennek talán nem tetszik, hogy egészséges és jó élelmiszereket termeszt? De, minden bizonnyal.

Az Úr örömmel elfogadta volna a legjobb terményeiből bemutatott áldozatát is, ha jóindulatot tanúsít, és természetesen feláldoz egy bárányt is. A bárányt semmivel sem lehetett helyettesíteni. Kain nem állhatott elő saját szabályokkal.

Ingerült és zavart volt. Lázongott magában, mert úgy érezte, hogy Isten jobban szereti a testvérét. Ábel viszont az Úr parancsának tett eleget.

Képzeljük el a megdöbbenését, amikor Isten megszólította őt. „Ha azt teszed, amit tenned kell, akkor elfogadlak” – ígérte meg neki az Úr. Majd jött a figyelmeztetés: „A bűn az ajtód előtt leselkedik. Vigyázz, mert az ördög el akar ejteni!”

Kain azt gondolhatta, hogy Isten csak azokkal az emberekkel beszélget, akik hallgatnak Rá. Ma is sokan gondolkoznak így, vagy épp azt hiszik, hogy az Úr már senkihez sem szól. Kain története azonban mást tanít. Isten akkor lépett oda hozzá, amikor épp lázongott, és nem várta meg, hogy megtérjen és Hozzá forduljon. Jézus ugyanezt tette Ádámmal és Évával is, és ugyanezt teszi velünk is.

Tedd magad a Kain helyébe! Gondolkozz el azon, hogy hol tévedtél, vagy mi az, ami bánt! Úgy érzed, hogy Isten igazságtalan? Olvasd el az Úr Kainnak mondott szavait, és képzeld el, hogy ezt épp neked mondja! Mit válaszolsz? Szerinted mit akar mondani?

Megszakadt kapcsolatok Nagy Békítője, kérlek bocsásd meg, hogy tévelygő gyermeked vagyok! Emlékeztess rá, hogy a markaidba metszettél, és hogy még van lehetőségem Hozzád térni! Ne mondj le rólam! Beszélj hozzám továbbra is! Én meghallgatlak.