December 24.

Kedves barátom! 
Robert J. Morgan mondta: 
„Büszkélkedünk a származásunkkal és a rangunkkal, miközben Jézusról azt mondják, hogy egy asztalosmesternek volt a fia. Büszkélkedünk a javainkkal, pedig Jézusról ezt olvassuk: Az Ember Fiának nincs hová fejét lehajtania. Büszkélkedünk a diplomáinkkal és az ismereteinkkel, de Jézus nem járt egyetemre, mégis így vélekedtek Róla: Honnan ismeri az írásokat anélkül, hogy tanulta volna? Büszkélkedünk a státuszunkkal, de Jézus így szólt hozzánk: Én közöttetek vagyok, és szolgálok nektek. Büszkélkedünk a sikereinkkel, Jézusról pedig ezt olvassuk: Az övéi nem fogadták be Őt. Megvetették és elutasították. Büszkélkedünk az akaratunkkal, miközben Jézus így imádkozott: Ha lehetséges, távoztasd el tőlem e pohárt, de mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy Én akarom, hanem ahogy Te.”
Jézus arra bátorít, hogy szemléljük az Ő életét és példaadását, és próbáljunk azok szerint élni. Ebben a világban, ahol az individualizmusra és öndicséretre buzdítanak, az alázat lehet a szükséges ellenszer. A modern kultúra a személyes sikerre és a nyilvános hírnévre helyezi a hangsúlyt. Az alázat viszont arra emlékeztet, hogy az igazi érték nem a külső dicséretekből fakad, hanem a jellemünkből, és abból, ahogy bánunk másokkal. Az alázat mások szükségleteit és érdekeit előbbrevalónak tartja az önös érdekeknél. Segít elismernünk azt, hogy Istentől függ az életünk, és kitárja a szívünket, hogy mennyei vezetésben részesülhessünk. Az alázat közelít bennünket Istenhez és az igazi identitásunkhoz Ővele. 
Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek (Mt 11:29). 
Baráti tisztelettel, Toma Daniel
AMiCUS Marosvásárhely