December 23.

Kedves barátom!
Az én szavaim Isten lényéhez viszonyítva aprók, kevesek és szegényesek. 
Az Ő barátsága, szeretete, lénye, de különösen az, hogy ki Ő, egyszerűen nem fogalmazható meg szavakban, és nem szemléltethető, csak részben egy általunk ismert valósággal. Ennek ellenére Isten azt akarja, hogy értsük meg Őt, sőt mi több, szeretné, ha bíznánk Benne. 
Már a kezdetek kezdetén értésünkre adta azt a bizonyosságot, ami igazolja, hogy Ő méltó a bizalmunkra. 
Minden kietlen és puszta volt… Csak Ő létezett a vizek felett. Az Ő Lelke uralta a sötétséget, világunk rideg és élettelen rendezetlenségét, világegyetemünk létezéstelenségét. Aztán a Lélek egyesült Jézussal, az Igével, és szavukkal megteremtették a létezést: Legyen… így alkotta meg a lét valóságát (1Móz 1:3), hiszen Ő rendelkezik ezzel a képességgel… a teremtés képességével. 
És lőn világosság… 1Móz 1:3 – első nap. 
És úgy lőn… 1Móz 1:7 – második nap. 
És úgy lőn… 1Móz 1:9 – harmadik nap. 
És úgy lőn… 1Móz 1:11; 1:15; 1:24; 1:30 – szinte már „fárasztó” ennek a kijelentésnek az ismétlése. Bizonyosság. Bizalom. Megvalósítás. Az Ő Szavának igazolása. A Szavát adja. 
Csodálatos dolog elhinni, hogy tényleg így történt minden. A jelenedet Ővele járhatod, hiszen Ő mondotta: Vagyok, aki vagyok! (2Móz 3:14). 
Egyáltalán felfogod, hogy milyen csodálatos dolog az, hogy rendelkezésedre áll a Mindenható – Aki mindentudó, zseniális, mindenütt jelenvaló, szeret, mindig melletted áll akár látod, akár nem, akár tudod, akár nem –, és Ő mégis kész megkeresni, és engedi magát megtalálni?
Fedezd fel az Ő valóságait, mindazt, amit tehet veled és éretted. Ez bizonyosság. Így volt és így lesz, ha bízol Benne. 
Ja, és még elfelejtettem valamit… Ő végtelen. Örök. Korlátlan!
Baráti tisztelettel, Daniel Bursuc
AMiCUS Adventus Egyetem