November 3.

A reggeli ébredés után eszedbe jutnak a napi teendőid: kurzusok, labor, tanulás a tesztekre, egy kicsit foglalkoznod kell a két nap múlva bemutatandó projekteddel is, majd eszedbe jut, hogy egy másik feladatodnak is lassan lejár a határideje. Sietsz, hogy elérd a metrót; elsuhansz azok felett a pillanatok felett is, amelyek alatt magaddal foglalkozhatnál, próbálod különböző dolgokkal lefoglalni az elmédet; a mobilalkalmazáson követed, hogy mikor jön az autóbusz – talán így mentesülsz egymegállónyi gyaloglástól, és nyersz némi időt. Mindent sietve csinálsz. Tik-tak és TikTok, de csak azért, nehogy elszalaszd a jövőd építésének lehetőségeit.

Teljes szívemből remélem, hogy te nem így éled az életedet… vagy legalábbis nem egészen így. Remélem, hogy miközben készülsz elindulni otthonról, van időd kinézni az ablakon és örülni a rózsaszín felhőknek, amelyek a háztömbök között a távolban felbukkannak. Remélem, hogy feltöltődsz a reggeli hűvös szellővel, és megcsodálod egy-egy madár szárnyalását. Bízom benne, hogy nem felejtesz el minőségi időt tölteni a szeretteiddel.

Az elmúlt napokban a testvéremmel kimentünk a Herăstrău-parkba. Rollert béreltünk (metró szelvénnyel, így nem kellett fizetnünk értük), és elhatároztuk, hogy körbejárjuk a tavat. Elég hűvös volt, meg is bántuk, hogy nem indultunk el korábban, de rövid idő alatt rájöttünk, hogy a nap legjobb időszakába érkeztünk: napnyugta volt. De micsoda napnyugta! Nem is jártuk körbe a tavat, hanem megálltunk és csodáltuk a naplementét. Gyönyörűek az Úr csodái!

Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; de mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy (Mt 6:28-29).

Baráti tisztelettel, Toni Gancea

AMiCUS Bukarest